CLB

A biztosításkötési folyamatban, rögtön az elején lehetősége van kiválasztani, hogy a gépjárművet hitelre, részletre, lízingelve, vagy készpénzre vásárolta-e meg. Ezt fontos pontosan kitölteni. A biztosításkötés végéhez érve az ajánlati adatok megadásakor szükséges pontosan kitölteni, ki is a finanszírozó, mikor kezdődött a finanszírozási szerződése, illetve, hogy mikor jár le. Ezenkívül szükséges a szerződésének számát is megadni, mivel a bankok szigorúan ellenőrzik a megadott adatokat. A casco biztosítás finanszírozóra való kedvezményesítése a finanszírozó biztosítéka. Káresemény esetén a finanszírozót értesíteni kell a bekövetkezett eseményről. A kárrendezésre jogosult biztosító részére töréskár esetén, a kártérítés felvételéhez engedményező nyilatkozat (meghatalmazás) beszerzésére van szükség, amivel a bank engedélyezi a kár szerviz részére történő kifizetését. (Egyes bankok esetében limitált kárösszegig nem szükséges a meghatalmazás bekérése. Ezt a kitételt a szerződés tartalmazza). A gépjármű totálkára (gazdasági totálkár vagy lopáskár) esetén a kártérítési összeget a biztosító közvetlenül a kedvezményezett (finanszírozó) részére utalja, aki a szerződés lezárását követően elszámol a gépjármű tulajdonosával (szerződővel).

Amennyiben az ingatlan finanszírozó igénybevételével, vagyis a vételér egy része hitelből került kifizetésre, úgy a bank előírja, hogy úgynevezett hitelfedezeti záradék jelenjen meg a lakásbiztosítási szerződésen. A kötés folyamatában nincs eltérés, de amikor a rendszer felteszi a kérdést, hogy hitelfedezeti záradék szükséges-e, akkor az igent kell kiválasztani. A hitel adatait a biztosítóválasztás után, a személyes adatoknál kell majd rögzíteni. Ez alapján a biztosító záradékkal látja el a biztosítást, melyről igazolást ad ki. Ilyenkor a biztosító bizonyos összeghatár feletti (150-200.000.- Ft) károknál elsődlegesen a hitelintézet felé fizet a tartozás erejéig és csak a fennmaradó kifizetést teljesíti a lakásbiztosítás szerződőjének.

A Kártalanítási Számla kezelője, a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda – MABISZ GKI) áll helyt olyan káresemények esetében, amelyekben a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosítók egyike sem kötelezhető - fedezet hiányában - a kár megtérítésére. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is megtéríti, ha a biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve Magyarország területén okozott kárt, továbbá, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták. A biztosítással nem rendelkező üzembentartótól a Kártalanítási Számla a kártérítés teljes összegét és költségeinek megtérítését követelheti. Az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott személyi sérüléses kár esetén (a kártalanítási kötelezettség nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra). Nem tagállam harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár. Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között, illetőleg az érintett biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. Figyelem! A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

Lakásbiztosítást a biztosításkötési évfordulót megelőző 30. napig lehet felmondani és évfordulóval akár másik biztosítótársasághoz átkötni.

Az "önrész" az az összeg, amit kár esetén Önnek kell kifizetnie a kár teljes értékéből. Tehát kár esetén az igazoltan felmerülő - járulékos költségekkel együtt megállapított - kárösszegből, káreseményenként a szerződésben vállalt nagyságú összeget a szerződőnek magának kell viselni.

A casco biztosítási konstrukciók zöménél, az önrészesedés két tényezőből tevődik össze. Egyrészt tartalmaz egy százalékos arányt, másrészt egy minimum összeget, amit mindenképpen a biztosítottnak kell vállalni.

Példa az önrészesedés számítására:
Tegyük fel, hogy az önrész 10%, de minimum 50.000 Ft. Ilyenkor a kárösszeg 10%-a terheli a biztosítottat, de ha ez nem éri el az 50.000 Ft-ot, akkor a "minimum 50.000 Ft" lép érvénybe. Pl: Ha a kárunk 100.000 Ft., akkor ebből a minket terhelő rész 50.000 Ft. (mivel a 10% csak 10.000 Ft.) Pl: Ha a kárunk 600.000 Ft, akkor már a minket terhelő rész 60.000 Ft., mert ilyenkor már a kárösszeg 10%-a meghaladja az 50.000 Ft-ot.

Az önrészesedés nagysága természetesen nagyban befolyásolja a biztosítás éves díját. A mai biztosítási piacon számos biztosító kínál különböző önrész variációkat, különböző feltételekkel, díjakkal. A casco biztosítás kiválasztásakor ezért ne csak a fizetendő díjat vegyük figyelembe, hanem azt is, hogy egy káreseménykor mekkora az az összeg, amit könnyedén ki tudunk fizetni a szerviznek. Nem olcsó az a casco, ami a kár bekövetkeztekor nagy terheket ró ránk!

Ha már megtörténik a baleset, a lehetőséghez képest maradjunk higgadtak. Először is nézzük meg, hogy nem történt-e személyi sérülés (természetesen a saját egészségi állapotunkhoz mérten). Ha csak kisebb mértékű anyagi kár történt, illetve a helyszínen tisztázható a felelősség kérdése, nem szükséges a rendőrség tájékoztatása. Az európai balesti bejelentő lap („kék-sárga”) kitöltésével a baleset körülményei rögzíthetők, amely segítségével a kárrendezés lefolytatható. Amennyiben az anyagi kár jelentős mértékű, illetve a baleset körülményei, és/vagy a felelősség egyértelműen nem tisztázható, minden esetben javasolt rendőri intézkedés kérése. Ez a későbbiekben ugyan az ügyintézés idejét növeli, de az intézkedést követő határozatban foglaltak, tisztázhatják a kárrendezés során felmerülő vitás kérdéseket. Minden esetben célszerű a tanú/k (ha volt ilyen) adatainak rögzítése, illetve a baleseti helyszínről, a gépjárművek helyzetéről fényképfelvételt készíteni. (a mai technikának köszönhetően, akár mobiltelefonnal). Ezek megléte jelentősen gyorsíthatja majd a kárrendezés lefolytatását.

Amennyiben meg van a csekkszelvény, amelyen befizette az első díjat a CLB részére, Önnek nincs dolga, hiszen a biztosítók adminisztrációja gyakran kisebb csúszásban van, így az Ön befizetését a csekk kiküldése előtt még nem könyvelték rá szerződésére. Általában a biztosítók a szerződés rögzítésekor automatikusan kiküldik az első csekket, így lehetőség sincs az első díj felkönyvelésére. Ha következő díjfelszólítást is kap biztosítójától a CLB-nek már befizetett időszakra vonatkozóan, kérjük, keresse meg ügyfélszolgálatunkat!

Az alkuszi megbízás jogosítja fel az alkuszt arra, hogy a biztosítás kötésében az ügyfél nevében a biztosító felé eljárjon. Az alkusz valamennyi szolgáltatása az ügyfél számára ingyenes és nem befolyásolja a biztosítási díjat sem.