A társaságok többsége a 80-as években használt korszerűtlen, személyes ügyintézéssel, vagy drága, 100-150 ezer forintnál magasabb éves díjjal igyekszik elvenni az ügyfelek kedvét attól, hogy velük kössék meg a július óta a rollerekre is kötelező biztosítást. Már iskolába is egyre több diák megy elektromos rollerrel, miközben a KRESZ még mindig nem szabályozza ennek használatát. A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért? A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.
Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.
Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.
A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Egy friss felmérés szerint tavalyhoz képest idén az utazók 7 százalékkal többen, 73 százaléka köt utasbiztosítást, miközben nem nyaralunk többet, mint 2015-ben.
Tavalyhoz képest nem változott érdemben azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást; 2015-ben 50 százalék, idén 48 százalék nem utazik sehová. Belföldre 34 százalék utazik, külföldre pedig tavalyhoz képest 2 százalékkal többen, 18 százalék tervez utazást. A külföldi nyaralást választók közül kb. 3 százalék Horvátországban nyaral, tehát ez utóbbi minden ötödik megkérdezett külföldi úti célja - derül ki Genertel Biztosító Zrt. 1000 fő megkérdezésével készített friss felméréséből.
Pozitívum azonban, hogy némileg többen kötnek utazásaik előtt utasbiztosítást; a tavalyi 68-hoz képest a válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 8 százaléka csak néha. A tavalyi 26 százalékhoz képest viszont 19 százalékra csökkent azok aránya, aki soha nem kötnek biztosítást.
Sokan még mindig az ár alapján döntenek
Még mindig nagyon ár-érzékeny a magyar piac, a tavalyi 34 százalékhoz képest idén közel 40 százalék válaszolta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy utasbiztosítás mellett. Érdekes azonban, hogy csökkent a kiegészítők fontossága; idén már csak minden ötödik ember dönt ez alapján, tavaly közel 27 százalék. - emelte ki Basa Adrienn, a Genertel marketingvezetője.
Még ha elenyésző mértékben, de nőtt azok száma, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett. Ennek oka talán a magyar biztosítási piac egyik szereplőjét érintett tavalyi csőd lehet.
A válaszadók 40 százaléka interneten köti meg biztosítását, de az elmúlt évhez hasonlóan, még mindig többen - 44 százaléka - választják a klasszikus személyes kötést. 10 százalék alatti a telefonon kötők aránya.
Ami a preferált napidíjakat illeti, itt sincs eltérés tavalyhoz képest; 45 százalék 200-400 Ft, 37 százalék pedig 400-900 Ft közötti sávban mozgó díjat tart reálisnak.
Kocsival és családdal utazunk
Kiderült az is, hogy az utazók többsége, közel 60 százalék a családdal együtt megy nyaralni, 30 százalék a párjával, míg 10 százalék a barátaival tölti a nyaralást. Kocsival szeretünk menni, közel 80 százalék saját vagy a haverok gépjárművével indul útra, elenyésző azok száma, akik a szervezett buszos utazást preferálják.
Arra a kérdésre, hogy mitől félnek a leginkább nyaralás alatt, 66 százalék válaszolta azt, hogy az esőtől, 11 százalék attól, hogy baleset éri a gyereket, 11 százalék az otthoni lakást érhető betöréstől és 13 százalék a kocsi lerobbanásától az út során.
Tippek az utasbiztosításhoz
- A személyes adatok pontos kitöltésére fontos odafigyelni, gyakran előfordul, hogy gondot okoznak a pontatlanul megadott adatok.
- Sok vitás helyzettől, kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha a káreseményről az a személy nyilatkozik, akivel a kár történt és nem rokon vagy ismerős, hiszen így elkerülhetőek a félreértések.
- Ne csak az ár alapján döntsünk! Érdemes végigolvasni a különböző szintű csomagok szolgáltatásait és a mi nyaralásunkhoz leginkább passzoló biztosítást kötni. Csupán egy kiragadott példa a sok egyéb szempont mellett, hogy az alap és középszintű csomagok nem tartalmazzák (vagy csak alacsony limittel) a jogvédelmi-ügyvédi költségek fedezését, holott ez jellemzően közlekedési és sportbaleseteknél hasznosnak bizonyulhat. Ha perre kerül sor, az ügyvédi költség akár milliós tétel is lehet, sokszor több, mint maga a fizetendő kártérítés.
- Az nem lehet kérdés, hogy megéri-e utasbiztosításra költeni, hiszen függetlenül attól, hogy Horvátországba vagy Európa más országába megyünk nyaralni, a mentő díja, a kórházi ellátás és a gyógyszerek sok százezer forintos akár milliós költségekre is rúghatnak, amit ha nincs biztosításunk saját zsebből kell kifizetni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) ugyanis nem fedezi ugyanazokat a költségeket, mint az utasbiztosítás, ne tévesszük össze a kettőt. Igaz, hogy amennyiben rendelkezünk egészségbiztosítással, akkor az Európai Unión belül a helyi TB-vel szerződött ellátóknál nem kell fizetnünk a sürgősségi betegellátásért (vagy csak a helyileg meghatározott önrészt kell kifizetnünk), azonban a magánorvosi ellátás és a hazaszállítás költségére az EEK nem nyújt fedezetet. Így azok is sokmilliós költséget kockáztatnak, akik csak azzal indulnak el. Egy mentőrepülős hazaszállítás Európán belül is min. 3-5 millió forintba kerül, de mentőautóval is több százezer forintos tétel.
A háztartásban keletkező meghibásodások nagy bosszúságot okoznak az egész családnak. Szinte mindenkivel előfordult már, hogy a közművek meghibásodása, vagy egy dugulás nehezítette meg a hétköznapokat. Manapság már a szakemberek kihívása tízezrekbe is kerülhet, azonban a lakásbiztosítás mellé köthető assistance kiegészítő biztosítással azonban akár órákon belül kijavíthatják a károkat. De vajon mennyit kell ezért fizetnünk?
Sokan nem ismerik a lakásbiztosítás mellé köthető assistance szolgáltatásokat, pedig rengeteg pénzt megspórolhatunk magunknak ezzel. A kiegészítő biztosítás lényege, hogy amennyiben valamilyen gyorsan orvosolandó kárunk keletkezik, akkor azt szinte azonnal megjavíttatja nekünk a biztosító - a szerződésben meghatározott keretösszeg erejéig.
Ezek a károk jellemzően a következők:
- Közművek javítása,
- Tetőfedés,
- Üvegezés,
- Dugulás elhárítás,
- Zárjavítás,
- Villanyszerelés.
Ezek mellet persze lehetnek olyan szolgáltatások, amelyeket pluszban nyújt a biztosító (vagy olyan, amelyre nincs fedezet), azonban a legtöbb esetben a fentieket javítják meg nekünk kiszállással.
"Biztos drága az assistance"
Azt gondolhatnánk, hogy egy gyorsjavítási szolgáltatás drága, hiszen, ha szerelőt hívunk, az könnyen tízezrekbe is kerülhet. Ezzel szemben a díjak évi 1500 és 7 ezer forint között mozognak, ami nem jelentős összeg, különösen a javítások árához képest.
Megkérdeztük a biztosítókat: melyik a legolcsóbb?
- A legolcsóbb a K&H szolgáltatása, amely 1500 forintos átlagos éves díjért 35 ezer forintos keretösszegig téríti a javítást. Lényeges, hogy ez nem tartalmazza a dugulás-elhárítást, így az ezzel kapcsolatos teendőket nekünk kell kifizetni.
- A Generali évente átlagosan 2700 forintért nyújtja ezt a szolgáltatást, a vállalt keretösszeg viszont nem egységes, ezt a szerződéskor adja meg nekünk a biztosító egy kalkuláció után. Plusz szolgáltatás a többiekhez képest, hogy náluk a műszaki berendezések javítását is tartalmazza a biztosítás.
- Az Aegon 3 ezer forintos éves díjért 37 ezer forintos keretösszegig biztosítja a fent felsorolt szolgáltatásokat.
- Az Union az egyetlen, amely kilóg a sorból a díj szempontjából, ugyanis közel 7 ezer forintba kerül a biztosítás éves díja. Ezért cserébe 30 ezer forintos keretig nyújtanak szolgáltatást, és a cikk elején felsorolt problémáknál nyújt fedezetet a biztosító.
- Kilóg a sorból a Groupama, ahol nem köthetünk kiegészítőként assistance-t, így díjat sem tudunk mondani, viszont találunk olyan lakásbiztosítást, ahol már a csomag részét képezi a szolgáltatás. A kiegészítő biztosítás egyébként káronként 30 ezer forintig vállalja át a díjat, és 90 ezer forintos éves keretig szolgáltat a felsorolásban szereplő károk esetén.
Melyik biztosítót válasszuk?
Először érdemes a saját lakásbiztosítónkat megkeresni azzal, hogy szeretnénk assistance szolgáltatást, azonban a biztosítás fordulójakor érdemes egy kalkulációt végezni, amelyben az assistance szolgáltatással is számolunk. Ezzel a kiegészítővel ugyanis már előfordulhat, hogy nem a mostani lakásbiztosításunk a legkedvezőbb számunkra.
Éredmes egyébként akkor is átnézni a lakásbiztosításunkat, ha nincs szükségünk assistance-ra, ugyanis a lakásárak növekedésével az alulbiztosítottság esélye is nő. Ez igaz akkor is, ha nagyobb értékű ingóságot szereztünk be a lakásbiztosításunk megkötése óta, ezzel ugyanis szintén alulbiztosítottá válhatunk. Az alulbiztosítás esetén egyébként a biztosító csupán a kár fedezett értékét téríti meg (hiszen erre vállalt köztelezettséget), vagyis, ha 20 milliós lakásra kötöttünk biztosítást, de 30 milliót ér az otthonunk, akkor a kárunk kétharmadát fizeti csak ki.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a lakásbiztosítási ajánlatokat itt: lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ha valaki a károkból adódó magas költségek miatt nem vágott bele a drónvásárlásba, annak a válláról ez a teher most lekerül: 36 amerikai államban akár egy órára is biztosítást lehet kötni. Sajnos Magyarországon egyelőre még nem érhető el ilyen szolgáltatás.
Valószínűleg sokan felfigyeltek már a levegőben villogó-berregő tárgyakra, mintha csak egy repülő csészealj haladna el az égbolt alatt.
A földönkívüli élet felfedezéséig még nem jutottunk el, a drónok viszont már az átlagfelhasználóknak is elérhetők, legyenek azok földön, vízen vagy éppen levegőben. A komolyabb kütyük azonban rendkívül drágák, ennél már csak az általuk okozott kár költségesebb.
Már lehet kötni biztosítást
No de mi helyzet a biztosítással? Ha már robogóra, autóra, lakásra lehet kötni, akkor sokan valószínűleg örülnének, ha féltett kincseiket is bátran tudnák reptetni. Erre kínál most megoldást Amerikában a Verifly, méghozzá 40 államban.
Ehhez mindössze le kell tölteni egy mobilapplikációt, és megadni a repülés helyszínét, majd a szerződési feltételek elfogadása után indulhat is a reptetés. A díj régiótól függően legalább 10 dollár óránként.
A biztosítás fedezi a kereskedelmi és a magánfelhasználást is. Viszont csak a 15 kilogrammnál könnyebb drónokkal, másoknak okozott károkra és sérülésekre terjed ki.
Ha a saját kopterünket törjük össze, vagy épületben, 122 méternél magasabbra repülve, illetve drónversenyen okozunk kárt, egy fillért se fizetnek.
Ez elsőre nem rossz, ha nem akarjuk mi kifizetni az okozott károkat. Itthon egyelőre még nincs ilyen lehetőség, drón és modell repülési jogi szabályozás már létezik, a dróntörvény várat magára.
Forrás: origo.hu
Július végétől augusztus közepéig, végéig tart az őzek násza. Az autósok, a motorosok ilyenkor fokozott vadveszélyre számíthatnak, az állatok napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. A Kossuth Rádió Napközben című műsora arról készített összeállítást, hogy hogyan lehet elkerülni a vadbalesetet, mi a teendő, ha mégis ütközünk egy vaddal, mit térít a biztosítás, és mit tehetnek a vadásztársaságok a megelőzés érdekében.
Július végén megkezdődött az őzek násza. Augusztus második feléig fokozott vadveszélyre számíthatnak az autósok, motorosok az országutakon. Az állatok ilyenkor nem csak este, éjjel és hajnalban, hanem napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. Egy-egy vaddal való ütközés jobb esetben személyi sérüléssel nem, „csak” komoly anyagi kárral jár.
Magyarországon az őzállomány 350-360 ezer példány. Az ország teljes területén élnek őzek, de veszélyeztetettebbek az alföldi régiók, ahol intenzív mezőgazdasági termesztés folyik, tájékoztatott Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara főmunkatársa.
Ha felbukkan az úton a vad, nem szabad rángatni a kormányt. Ha nem kerülhető el a baleset, inkább egyenesen haladva történjen, mert az oldalra rántott autóval nekimehetünk egy szembejövőnek, vagy árokba hajthatunk.
Székely Gyula autóvezetés-technika tanár alapszabálynak nevezte, hogy minden őznél kisebb vad – róka, nyúl, borz, macska stb. – esetén ne húzzuk el a kormányt, csak fékezzünk. A sebességet azonban minden olyan helyen, útszakaszon, illetve időjárási viszonyok között csökkenteni kell, ahol és amikor vad jelenhet meg az úton.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha egy őz átmegy az úton, érdemes lassítani, mert számítani lehet arra, hogy több állat is fel fog tűnni.
Ütközés esetén ezek a legfontosabb teendők
Ha mégis megtörtént a baleset, az autós vaddal ütközött, a legfontosabb a további ráfutásos balesetek megelőzése érdekében a közlekedés biztonságának helyreállítása, ami nem csak azt jelenti, hogy az elütött állatot le kell húzni az útról, és az autóval félre kell állni. Ilyen esetben haladéktalanul ki kell tenni az elakadásjelző háromszöget, sorolta a teendőket Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz cég értékesítési és marketingigazgatója.
Hozzátette: ezt követően értesíteni kell a rendőrséget és szükség esetén a mentőket. Biztosítási szempontból nagyon fontos, hogy minél több fénykép készüljön a balesetről, a helyszínről, a gépjárműben okozott kárról.
Nem minden biztosítás fedezi a vadkárt
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a kötelező biztosítás nem fedezi a vaddal való ütközésből fakadó károkat, csak a casco, és azon belül is a teljes körű casco biztosítás. Németh Péter az autósoknak azt javasolta, ellenőrizzék a cascójukat, hogy van-e benne vadkárra vonatkozó kitétel.
A szakember szerint arra nem érdemes számítani, hogy a vadásztársaságok megtérítik a kárt, mert rendszerint elég körültekintően járnak el a veszélyt jelző táblák kihelyezésével, illetve különböző terelőkkel, hogy a vad nem futhasson ki az útra.
A vadveszélyre figyelmeztető táblákat kihelyezését a vadásztársaságok kérelmezik az útkezelőtől. Helyenként vadriasztó sípokat, prizmákat is alkalmaznak, de a tapasztalat szerint azok csak ideig-óráig működnek, hosszú távon nem jelentenek tartós megoldást, mert a vadak megszokják őket.
Forrás: hirado.hu
Sosem tartottak még a háztartások annyi pénzt életbiztosításokban, mint most félévkor. A vagyonbiztosítási tartalékok is nőnek, ebben a díjemelések is szerepet játszhatnak.
Egyre több pénzt tartanak a háztartások életbiztosításokban. A fél év végére rekordot döntött a biztosítók életbiztosítási tartalékainak mennyisége, és megközelítette az 1800 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A lakosság sosem tartott még annyi pénzt befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokban, mint most félévkor, a tartalékok 1169 milliárd forintra nőttek. A növekedés mögött részben értékesítési eredmények, részben pedig a vagyonkezelők teljesítménye is állhat. Arról viszont, hogy pontosan mennyivel változott az első fél évben az életbiztosítási szerződések száma, csak szeptember közepén közöl adatot az MNB.
Az első negyedévben mindenesetre a jegybank adatai szerint 1,918 ezer életbiztosítási szerződés volt Magyarországon, ezek közül 140 ezer volt személyijövedelemadó-kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítás. A valóságban egyébként ennél valószínűleg több érvényes életbiztosítás volt az országban, és a nyugdíjbiztosítások száma is nagyobb, a jegybank ugyanis nem vette figyelembe a tavaly novemberben fiókteleppé alakult Metlife mutatóit. Az értékesítők viszont arról számolnak be, hogy a biztosítási piacon továbbra is a nyugdíjbiztosítások számítanak a húzóterméknek.
A nem életbiztosítási tartalékok is szépen gyarapodnak. Július végén ezek volumene 485,8 milliárd forint volt, közel volt a márciusi csúcshoz, ez 3 százalékkal magasabb a tavalyinál. A tartalékok növekedését a díjbevételek emelkedése okozhatta, főleg a gépjármű-biztosításoknál nőhettek a díjak. A különféle alkuszcégek adatai szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások tarifája például az idén 25-30 százalékkal is emelkedhetett. A félévi tartalékszint persze valamivel alacsonyabb a márciusinál, de a vagyonbiztosításoknál ez a fajta szezonalitás megszokott, mivel az éves díjakat sokszor az év első két hónapjában befizetik az ügyfelek, ezért a tartalékok az év vége felé haladva folyamatosan csökkennek.
A biztosítók saját tőkéje 247,8 milliárd forint volt június utolsó napján, több mint 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szektor valószínűleg nyereséges volt az első fél évben, hiszen már az első negyedévben is 18,5 milliárd forintnyi adózott profitot termelt. Az ágazat teljes mérlegfőösszege 2620 milliárd forintra hízott, ez is valamivel több a tavaly félévinél. A szektor továbbra is hatalmas állampapír-vásárlónak számít. Június 975 milliárd forintot tartott államkötvényekben, és további 110 milliárd forintot diszkontkincstárjegyekben. A hazai részvények és befektetési alapok iránt is egyre nagyobb a biztosítók bizalma, magyar részvényekben csaknem 60 milliárd, befektetési jegyekben több mint 430 milliárd forintot tartanak. A külföldi eszközök volumenét viszont nem növelték tovább a cégek a portfóliókon belül, ezekből 523 milliárd forintnyi volt a tartalékaikban.
Forrás: vg.hu
Nagyon sok a vihar az idén nyáron, a biztosítók azonban bíznak abban, nem lesz rosszabb az év a sokéves átlagnál, és nem kell módosítani a terveiket
Az idei nyár szokatlanul viharosnak tűnik, volt olyan hét, amikor 10 ezernél is több kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Csupán júliusban 53 ezer kárbejelentés futott be, a károk volumene pedig 4,5 milliárd forint körül alakult a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint. A biztosítóknál izzottak a vonalak. A Groupama biztosítóhoz például egy viharosabb napon percenként öt kárbejelentés futott be. Az Aegon pedig csupán a július 12–14. közötti viharok miatt 7500 bejelentést fogadott, és csaknem egymilliárd forintos kártérítéssel kalkulált.
Az egymást érő viharok dacára azonban a biztosítók azt állítják: az idei év viharkárok szempontjából nem számít rendkívülinek. A Signalnál csupán 8 százalékkal több a viharkár, mint tavaly. Ez 5 ezer bejelentést és 350 millió forintnyi kártérítést jelent. A Groupamánál átlagos évnek mondják az ideit, eddig 31 ezer bejelentést kaptak, a várható kárösszeg pedig 5 milliárd forint fölött lesz. A Köbénél és az Unionnál is átlagosnak számít az idei év. A Generalinál viszont, ahol eddig 32 ezer bejelentésnél és 2 milliárd forintos kárösszegnél járnak, azt tapasztalják, általában évről évre nő viharkárok száma és értéke.
A jég és a szél okozza a legtöbb kárt
Az ország több területét is érintette az ítéletidő, a biztosítók közlése szerint júliusban a legtöbb kár Vas és Veszprém megyében keletkezett, de az év korábbi részében Budapesten, Pest megyében, Szabolcsban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Csongrádban is sok viharkár volt. Hogy mi okozza a legnagyobb pusztítást, az mindig az adott vihartól függ. Július 21-én például a jégeső miatt keletkezett sok kár, főleg a mezőgazdaságban. A szakértők szerint az idén a szőlőtermés tizedét vitte el eddig a jég. Általában véve is elmondható, hogy a legnagyobb pusztítást mindig a jég és viharos szél végzi, de a nagy mennyiségű lezúduló víz, a tető- és alagsori beázások is sok bosszúságot okoztak. A villámlás szintén egyre több kárt okoz, főleg a feszültségingadozásra érzékeny műszaki cikkekben.
Egyelőre a lapunknak válaszoló biztosítók közül egyik sem tervezi, hogy módosítja az idei eredményvárakozásait. „Reméljük, a viharos időszak nagyján túl vagyunk, így a terveink módosítására nincs szükség” – mondta a Világgazdaságnak Szabó Imre , a Groupama főosztályvezetője. Az viszont előfordult, hogy a munkát valamelyest át kellett szervezni, volt, ahol meghosszabbították az ügyfélszolgálatok nyitvatartását, egyes megyékben növelni kellett a kárszakértők számát – még így is sokat túlóráztak, és hétvégén is dolgoztak – közölte a főosztályvezető.
A leggyakrabban ingatlanokkal kapcsolatban érkeztek kárbejelentések, de jégkáros autók miatt is fordulnak a biztosítókhoz, emellett a mezőgazdasági biztosítások piacán érdekelt cégek is sok bejelentés kaptak. Utóbbi piacon három nagy hazai cég, az Allianz, a Generali és a Groupama és egy osztrák biztosító, a Hagelversicherung osztozik. Közülük csupán a Groupama az idén már 2,5 milliárd forintnyi kárbejelentést regisztrált. Ez viszont nem tűnik alacsonynak, hiszen a Mabisz adatai szerint a korábbi években az agrárbiztosítások adott évi kárráfordítása a teljes piacon 4-5 milliárd forint körül alakult. A különlegesen viharos, sok kárral járó 2010-es év volt csak kivétel, akkor a tárgyévi kárráfordítás 11,6 milliárd forint volt.
Forrás: vg.hu
A magyar családok jelentős része autóval indul neki a nyaralásnak, arra azonban sokan nem is gondolnak, hogy mi lesz akkor, ha lerobban a kocsi, vagy baleset éri őket. Ugyan külföldi utakra az utasbiztosítás mellé kínálnak assistance szolgáltatást, azonban a teljes éves nemzetközi és hazai védelem is kijöhet pár ezer forintból. Nem mindegy, hogy melyik szolgáltatót választjuk, jelentős eltérések vannak a díjakban és a nyújtott szolgáltatásokban egyaránt.
Nagy bosszúságot jelent, ha lerobban az autónk, történjen ez a külföldi vagy hazai nyaralás alatt. Ugyan az utasbiztosítás mellé gyakran ajánlanak a biztosítók külföldi assistance szolgáltatást, nagyjából hasonló áron akár egész évre is bevédhetjük magunkat, ezek a kiegészítő biztosítások jellemzően Európa országaira is kiterjednek.
Nem ismerik az assistance-t a magyarok?
Több biztosító is közölte, hogy a magyarok jellemzően nem kötnek a kötelező gépjármű felelősség biztosítás (kgfb), vagy a casco mellé köthető assistance kiegészítő biztosítást. Persze vannak olyan biztosítási csomagok, amelyek alapból tartalmazzák ezeket a védelmeket. Megnéztük, hogy ha külön igényeljük, akkor melyik biztosító milyen szolgáltatást nyújt nekünk.
- A legolcsóbb szolgáltatást a Generali nyújtja, amely 2300 forintos éves díjért cserébe évente 30 ezer forintos keretig téríti meg az autó helyszíni javításának és az autómentőnek a költségeit.
- Évente 85 ezer forintig térít a Groupama szolgáltatása, a helyszíni szerelés és az autómentés mellett a továbbutazás, az esetleges átmeneti szállás és a kölcsön jármű értékét is tartalmazza az ár. Ez persze magasabb díjat jelent, évente 2990 forintot kell fizetnünk ezért.
- Az Uniqa valamivel magasabb díjkategóriát képvisel, ugyanis 3800 forint az éves díj. Ezért cserébe viszont nem egységes keret, hanem kategóriánként lebontott biztosítási összeg jár nekünk, éves korlátozás nélkül. A biztosító tehát akkor is térít, ha sokszor van szükségünk van az assistancera.
- Az Aegon szolgáltatásánál sincs éves keret, viszont évente 5 ezer forintot kell érte fizetni. A magas ár persze magasabb biztosítási összegekkel jár, illetve a megkérdezett biztosítók között egyedül náluk nyújtanak segítséget az autó kulcsának ellopása, elveszítése esetén.
- A K&H biztosító is nyújt assistance szolgáltatást, azonban ez csupán az alapbiztosítással együtt, csomagban elérhető. Abból a szempontból is különbözik a többi assistance-tól, hogy nem biztosítási összeget határoznak meg, hanem a térítések egyik része szolgáltatásfinanszírozó jellegű (kifizetik helyettünk a költségeket), míg egy részük úgynevezett költségtérítéses formában vehető igénybe.
Melyik szolgáltatót válasszuk?
Az assistance szolgáltatások kgfb vagy casco mellé köthető kiegészítő biztosítások, de casconál előfordulhat, hogy a csomag részét képezi ez a fedezet is. Ha mi is szeretnénk ilyen biztosítást, akkor érdemes megnézni, hogy a jelenlegi kötelező biztosítónknak (vagy ha van casconk) van-e ilyen kiegészítője. Ha van, akkor náluk kössük meg azt.
Mit nyújt az assistance szolgáltatás?
Az autóbiztosítás mellé köthető assistance szolgáltatás lényege, hogy ha lerobbanunk a kocsinkkal, vagy balesetet szenvedünk, akkor a biztosító segítséget nyújt nekünk. Egyrészt telefonon nyújthatnak segítséget, szerelési tanácsot, másrészt javító autót, autómentőt küldhetnek nekünk. Emellett extra szolgáltatásokat is nyújthat a védelem, például a szerelés idejére szállást biztosít, vagy az úti céra eljutást, vagy hazautazást finanszírozhatja.
Ha viszont ez nem elérhető, akkor a kgfb (vagy casco) fordulójakor végezzünk kalkulációt, amibe már az assistance szolgáltatást is belevesszük, és így kössük meg a kötelezőnket. Persze, ha kiemelkedő szintű assistance szolgáltatást szeretnénk, akkor eleve annál a biztosítónál végezzük el a kalkulációt, amelynél megkapjuk a nekünk szükséges szolgáltatást.
Forrás: penzcentrum.hu
Az utasbiztosítás elengedhetetlen eleme a nyaralásnak, de akkor sem árt némi készpénzzel készülnünk, ha már kötöttünk biztosítást. A magyarok által leginkább látogatott tengerpartokon ugyanis több tízezer forintnak megfelelő valutát is elkérhetnek azért, hogy egyáltalán ellássanak minket. Utánajártunk, melyik kórházakba érdemes menni, ha bajunk esik vagy megbetegszünk.
Az utasbiztosítás elengedhetetlen eleme a nyaralásnak. Vannak azonban olyan helyszínek, ahol nem egyértelmű, melyik kórházba érdemes menni, ha megbetegszünk, vagy baleset ér minket.
Melyik kórházakat válasszuk?
Amennyiben egészségügyi problémánk merül fel, elsősorban érdemes felhívni a biztosítónkat, azonban erre nem minden esetben van lehetőségünk. Két, magyarok által kedvelt helyszínt néztünk meg, hogy melyik kórházakból válogathatunk:
- Olaszországban Jesolót és
- Horvátországban Dubrovnikot.
Olaszországban egészen egyszerű helyzetben vagyunk, ugyanis mindössze egy kórház található Jesolóban, azonban szükség esetén egy másik egészségügyi intézmény is van a településen, viszont ebben csupán korlátozott az ellátást kaphatunk.
Az Országos Egészségügyi Pénztár tájékoztatása szerint az olasz kórházakat az európai egészségbiztosítási kártyával (kék kártya) lehet igénybe venni, azonban ilyenkor sem minden van ingyen.
A vizsgálatokért, kezelésekért 36 eurót kell kifizetnünk önrészként, a gyógyszerekért pedig típus szerint kell fizetni, van támogatott és nem támogatott gyógy készítmény is.
Amennyiben van utasbiztosításunk (és az ellátásra vonatkozó fedezet is szerepel benne), akkor a biztosító utólag kifizeti az önrészt.
Előfordulhat, hogy nincs nálunk a kék kártyánk, ilyenkor saját zsebből kell kifizetni a kezelés költségeit, azonban a számlákat bemutatva az OEP utólag megtéríti a költségeinket (az önrész kivételével).
Mi a helyzet Horvátországgal?
Az olasz utazáshoz hasonlóan itt is célszerű kiváltani a kék kártyát, azonban itt a kijelölt intézményekben fogadják azokat el.
Mivel a tengerparton az orvosok többsége nem a Horvát Egészségügyi Intézettel szerződött szolgáltató, így ők az EU-s egészségügyi kártyát sem fogadják el.
Emiatt érdemes kórházhoz vagy rendelőintézethez fordulni, ugyanis ezek között könnyebben találunk szerződött partnert. Egy külföldi kórházajánló oldalon három Dubrovnik környéki kórházat találtunk, ezek között a központi kórházat érdemes elsősorban megemlíteni (General Hospital Dubrovnik), a város turistáknak szóló oldala is ezt ajánlja.
Önrészt egyébként itt is kell fizetnünk az orvosoknak, amely általában az ellátási költségek 15 százaléka, amely megegyezik azzal, amennyit a horvátoknak kell fizetnie ezért. A horvát egészségbiztosító honlapja szerint ez egyébként legfeljebb 10 euró lehet. Ha kórházi kezelést kapunk, akkor viszont a költségek 30 százalékát kell kifizetnünk, a patikákban pedig a gyógyszerek nem élveznek támogatást. Lényeges, hogy ha nincs kék kártyánk, akkor nekünk kell kifizetni a számlát, amit az OEP-nek bemutatva kaphatjuk vissza az egészségbiztosító által finanszírozott összeget (az önrész ebbe nem tartozik bele).
Persze, ha van utasbiztosításunk, akkor az utólag térítheti az önrészt, de azért arra nem árt gondolni, hogy ezt ilyenkor is saját zsebből kell kifizetnünk. Dubrovnik környékén egyébként három kórházat is találunk, az általunk meglátogatott régió kórházairól az OEP honlapján található Horvát Egészségbiztosítási Intézet számunkra aktuális kirendeltségein érdeklődhetünk a számunkra megfelelő kórházról. ennél egyébként egyszerűbb, ha betegség vagy baleset esetén a biztosítóhoz fordulunk.
Mennyi pénz legyen nálunk az önrészhez?
Ugyan az önrészt az utasbiztosításunk megtéríti, ennek ellenére egy bizonyos összeghatár alatt ezt nekünk kell kifizetnünk. Persze felmerül a kérdés, hogy mennyi pénz érdemes magunknál tartani (akár bankkártyán is) erre a célra.
Olaszországban a fentiek alapján a 36 euró az, amit elkérhetnek tőlünk, azonban egy több alkalmas kezeléskor, vagy több családtag megbetegedése esetén ennek többszörösét is kifizethetjük. Bonyolultabb a helyzet Horvátországban, ahol a kezelés adott százalékát kell önrészként kifizetni.
Erre jó támpontot ad az EUB biztosító, ahol a megtörtént káresetek között böngészve találhatunk példákat, itt egy gerincsérülést hoztak fel, ami nem tartozik a leggyakoribb esetek közé. ennek kezelés 1 millió forintba került. Ilyen esetben 300 ezer forintot kellene kifizetni, azonban ezt ebben az esetben a jelentős összegre tekintettel lehetséges, hogy közvetlenül átutalta a biztosító. Egy másik példában pedig búvárkodás miatt kialakult agyvérzést kellett kezelni, aminek az önrésze 475 ezer forint lett volna, azonban ezt a biztosítás kifizette.
Mit mondanak a biztosítók?
A biztosítóknak feltettünk kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy melyik kórházakat érdemes keresni, illetve melyik kórházakat kerüljük, ha a fenti úti célokra utaznunk, azonban konkrét intézményt nem említettek nekünk. Az Aegon szerint az állami fenntartású intézményekben jó eséllyel látnak el minket a kék kártya felmutatása esetén. Az Union ehhez annyit fűzött hozzá, hogy érdemes felhívni a biztosítót a kórházválasztás előtt, ha erre lehetőségünk van, illetve ha mi választunk egészségügyi intézményt, akkor érdemes megbizonyosodni előre, hogy a kék kártyát elfogadják. A Groupama hangsúlyozta a kapcsolatfelvételt a biztosítóval, mivel ezzel a leginkább megfelelő ellátást kaphatjuk, a tünetek alapján irányítanak ugyanis a megfelelő egészségügyi intézménybe.
Mik a leggyakoribb esetek?
Nem árt felkészülni a leggyakrabban bekövetkező balesetekre, betegségekre, így ugyanis sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Az EUB összegyűjtötte a leggyakoribb eseteket és azt is, hogyan kerülhetjük el ezeket:
- Nagy melegben érdemes kerülni a magas kalóriatartalmú ételeket, ezek ugyanis fokozott terhelést jelentenek a szervezetnek, így könnyebben megbetegedhetünk.
- A tengerparton és a városi séta során is használjunk naptejet, az erős UV-B sugárzás miatt ugyanis 10-20 perc alatt is leéghetünk. Viseljünk napszemüveget, ez ugyanis a szemünket is védi a káros sugaraktól.
- A tengerparton az egyik leggyakoribb baleset a lábfej és a lábujjak sérülése. Ennek elkerülésére viseljünk strandoláshoz készített lukacsos gumicipőt vagy szörfcipőt, ebben menjünk a vízbe. Ha mégis megtörténne a baj, mindenképp forduljunk orvoshoz!
- Szintén gyakori a tengerparti sziklákon való megcsúszás, ami komoly sérüléseket is okozhat.
Forrás: Pénzcentrum
Rekordmennyiségű kárigény érkezett tavaly Mabisz Kártalanítási Számlához (KSZ), és rekordmennyiségű kifizetésre is készülhetnek az alapnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2015-ben ugyanis 4093 fedezetlen káresemény volt, vagyis ennyi balesetet okoztak olyan autósok, akiknek nem volt olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), amelynél a biztosító helytállt volna. Egy átlagos évben körülbelül kétezer ilyen esemény történik, a rekordév 2005 volt, amikor 2678 autós okozott kárt biztosítás nélkül.
A tavalyi csúcs mögött egyértelműen az Astra Biztosító csődje áll. Az astrás kgfb-károkat ugyanis a KSZ-nek kell kifizetnie. Ennek kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) korábbi közlése szerint összesen 2223 kárigény érkezett be a KSZ-hez. A becsült kárérték 2,5 milliárd forint körül volt, ennek is látszik már a nyoma a statisztikában. Míg a korábbi években a tárgyévi tételes függőkár-tartalékok volumene általában bőven egymilliárd forint alatt maradt, sőt 2014-ben a félmilliárd forintot sem érte el, tavaly 2,13 milliárd forintot kellett elkülöníteni a 2015-ben történt károkra.
A teljes kártartalék persze nagyobb, hiszen a korábbi években keletkezett vagy az ismeretlen autósok által okozott károkra is kell félretenni. Az Astra-bukás miatt mindenesetre a KSZ tartalékait jócskán át kellett rendezni. A bruttó 14,56 milliárd forintnyi tartalékból 4,39 milliárdot kellett a felmerült, de még ne nem jelentett károkra elkülöníteni, ez csaknem a két és félszerese a 2014-esnek.
A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy az astrás károk elenyésző részét rendezhette csak a KSZ 2015-ben. A fedezetlen károknál a kárkifizetések összege ugyanis mindössze 438,7 millió forint volt, kevesebb, mint 2014-ben. A KSZ mentségére szól, hogy a csődbe ment biztosítónál lévő adatok feldolgozásával kapcsolatban nehézségei voltak, nem mindig tudta például, hogy egy bejelentett kárnál volt-e már kárelőleg-kifizetés.
A KSZ a fedezetlen károk mellett olyankor is fizethet kártérítést, ha ismeretlen autós okozta a kárt. Ilyenkor azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha nemcsak pléhkár volt, de súlyos személyi sérülés is történt. Ebben az esetben nemcsak a személyi sérülésekre, de az autóban keletkezett károkra is jár kártérítés. Tavaly egyébként a szokásosnál tisztességesebbek voltak az autósok. Csupán 196 olyan eset fordult elő, hogy egy károkozó sofőr otthagyta a sérült és vétlen áldozatot. 2014-ben még csaknem ezer alkalommal történt hasonló eset.
Forrás: vg.hu
A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.
Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.
Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.
Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.
A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.
A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.
A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.
Forrás: vg.hu