A társaságok többsége a 80-as években használt korszerűtlen, személyes ügyintézéssel, vagy drága, 100-150 ezer forintnál magasabb éves díjjal igyekszik elvenni az ügyfelek kedvét attól, hogy velük kössék meg a július óta a rollerekre is kötelező biztosítást. Már iskolába is egyre több diák megy elektromos rollerrel, miközben a KRESZ még mindig nem szabályozza ennek használatát. A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért? A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.
Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.
Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.
A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Durva károkat okozott a vihar: ezt kell tenned, hogy fizessen a biztosító
A heves esőzések és az erős szél miatt több mint 100 kárbejelentés érkezett a K&H biztosítójához szerda óta, a károk átlagértéke pedig meghaladta az 55 ezer forintot.
A heves esőzéssel érkező viharos időjárás országszerte károkat okozott. A K&H biztosítójának összegzése szerint péntek reggelig 103 kárbejelentés érkezett a társasághoz. A károk becsült értéke összesen 5,7 millió forint, így az egy káreseményre jutó átlagos kárösszeg több mint 55 ezer forint.
A biztosító adatai szerint 2017 első két hónapjában a viharokhoz, nagy esőzésekhez kapcsolódóan a lakás és vagyonbiztosításokhoz köthetően összesen 307 darab kárbejelentés érkezett, ezen belül a lakásbiztosításoknál átlagosan 52 ezer forint volt a tényleges kárösszeg. A leggyakoribb káreset idén az eddig tapasztalatok szerint a tetőbeázás volt.
Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, a nem-életbiztosításokért felelős vezetője szerint érdemes elővigyázatosnak lenni, ellenőrizni a tetőt, a vízelvezetőket, nyílászárókat még a viharszezon előtt, ha pedig mégis bekövetkezik a kár, akkor kulcsfontosságú a megfelelő dokumentálás.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő lakásbiztosítási ajánlatot kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne
Mezőgazdasági őstermelőként voltam bejelentve az elmúlt években, de súlyos, visszafordíthatatlan betegségem miatt egyre kevesebbet tudok dolgozni. Milyen rokkantsági ellátásra vagyok jogosult? Hogyan kaphatok majd nyugdíjat?
A mezőgazdasági őstermelők táppénzre való jogosultsága alapvetően ugyanaz, mint az egyéb jogcímen biztosított személyeké, tehát mindenki kaphat táppénzt, aki az idő alatt válik keresőképtelenné, amíg a biztosítása fennáll és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Azt fontos tudni, hogy mezőgazdasági őstermelőként a járulék megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítotti jogviszonya is fennáll. Az őstermelőkre a kötelező biztosítás csak akkor terjed ki, azaz az őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig tud annyi szolgálati időt szerezni – a meglévő szolgálati ideje mellett –, hogy az a 20 évet elérje.
Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a járulékfizetés ellenére sem fog az őstermelő biztosítottnak számítani. Ha az érintett életkora indokolja (így ha a nyugdíjkorhatár eléréséig már 20 évnél kevesebb van hátra), célszerű a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási hivatalnál adategyeztetési eljárás keretében kezdeményezni a megszerzett szolgálati idő megállapítását. Abban az esetben, ha az igénylő mezőgazdasági őstermelőként biztosítottnak minősül (pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége is fennáll), táppénzre jogosult lehet.
A rokkantsági/rehabilitációs ellátásra való jogosultság – hasonlóan a táppénzhez – szintén biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma. A rokkantsági/rehabilitációs ellátásra az lehet jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző években meghatározott számú napon, például 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. § szerint biztosított volt, továbbá keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a mezőgazdasági őstermelő a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra – egészségi állapotától függően – jogosultságot szerezhet.
Ha az őstermelői tevékenységéből származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, akkor az igénylő kereső tevékenységet folytat, tehát nem lesz jogosult az ellátás igénybevételére csak akkor, ha ez a tevékenysége megszűnik.
Érdemes arra ügyelni, hogy aki a rokkantsági ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet végez és a munkáját betegsége, kórházi kezelése miatt – orvos által igazoltan – nem tudja ellátni, a rokkantsági ellátás folyósítása mellett táppénzt is kaphat.
Forrás: www.baon.hu
Kötelező lehet a felelősségbiztosítás az iskolai kirándulások alkalmával
Pontosan definiálnák az iskolai kirándulásokat és a balesetek esetén az objektív kártérítési felelősség fogalmát a köznevelési törvény tervezett módosításában - mondta Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek.
Az államtitkár félreértésnek nevezte a kártérítés értelmezésével összefüggésben a sajtóban megjelenteket. Palkovics László kifejtette: eddig alapvetően azt tekintették iskolai kirándulásnak, amit tartalmazott az intézmények pedagógiai programja. Most ezt pontosítják, és rögzítenék azt is, hogy mi számít külföldi iskolai kirándulásnak.
A formálódó javaslatban - amely jövő héten kerülhet az Országgyűlés elé - az szerepel, hogy külföldi iskolai kirándulásnak az minősül, amit egy nevelési-oktatási intézmény legalább hét tanulójának részvételével szerveznek. Rögzítenék, hogy a diákokat felügyelő személy az oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll, s azt is, hogy a térítésköteles kirándulás nem a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, 2001-es törvény alá tartozó államokba irányul.
Palkovics László elmondta, hogy a veronai buszbalesetnél nem nagyon lehetett tudni, ki érintett a balesetben. Az iskoláknak ezért pontosan rögzíteniük kellene, kik azok, akik egy adott kiránduláson részt vesznek.
A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében - külön jogszabályban meghatározott - felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.
Az esetleges balesetek során a kártérítéssel összefüggésben meghatároznák, hogy a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.
A javasolt módosítás a köznevelési intézmény objektív kártérítési felelősségét azokra a káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek módja és lehetősége van - mutatott rá az oktatási államtitkár, aki félreértésnek nevezte a sajtóban az intézmények, illetve Klik korlátozott felelősségéről megjelenteket.
Kiemelte: az intézmény érdekkörén kívül eső, jellemzően külföldi iskolai kirándulás, illetve több napos iskolai kirándulás esetén az általános kárfelelősségi szabályok alkalmazása javasolt, azzal hogy a köznevelési intézmény, vagy a közreműködő, illetve más által a tanulónak okozott károk fedezete céljából olyan felelősségbiztosítás kötése szükséges, amelynek kedvezményezettje a tanuló.
Palkovics László, aki szerdán Zsámbékon az Országos Személyszállítási Szakmai Konferencián tartott előadást, jelezte, egyeztetés kezdődik a szakmai szervezetekkel, s az a kormány álláspontja, hogy az emberi tényezők közlekedési balesetekben betöltött szerepét csökkenteni kell. Ennek érdekében a járművezetők alkalmasság-vizsgálatát és vezetéstechnikai felkészítését, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése és biztosítása mellett hatékonyabbá kell tenni.
Szigorítani kell a gyermekeket szállító járművek, iskolabuszok műszaki alkalmassági követelményeit. Az iskolásokat szállító járművek és vállalkozások, utazásszervezők kiválasztása során a jogszabályoknak és a tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak való megfelelésen túl fokozott figyelemmel kell eljárni a vezetést támogató rendszerek, valamint a gyermekek biztonságát célzó szolgáltatások, aktív és passzív rendszerek megkövetelésekor.
Az iskolások szállításának megtervezése során fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy mind a járművezetők, mind pedig az utazó tanulók kipihenten közlekedjenek és kerülni kell az éjszaka történő utazást.
A köznevelési intézményben tanulók utazásának biztonsága és a helyes magatartásformák megismertetése érdekében gondoskodni kell és rendszeressé kell tenni a közlekedés biztonságát szolgáló nevelést, felvilágosítást - mutatott rá előadásában Palkovics László.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
Segítünk választani! Utasbiztosítás, vagy Európai kártya?
Utazni jó! A készülődés bizsergető izgalma közepette azonban egy dolgot sokan elfelejtenek: mi lesz, ha megbetegszünk, vagy netán baleset ér minket külföldön. Pedig a költségek a milliós nagyságrendet is könnyen elérhetik. Alapvetően két lehetőség között választhatunk.
Sokan már lázasan tervezgetnek, sőt szervezik is a nyári külföldi vakációt. A lehetőségeknek a pénztárca vastagsága szab határt. A kiadások mérlegelése közben egy valamin nem érdemes spórolni. Ez pedig a biztosítás arra az esetre, ha valami váratlan dolog történne.
Akik Európába utaznak két lehetőség között választhatnak. Az egyik, az ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban, sőt Grönlandon és a Feröer-szigeteken is érvényes. De mire is jó ez a kis plasztik lapocska, amely kormányhivatalnál személyesen, vagy meghatalmazott útján – kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével – továbbá postai úton, valamint ügyfélkapun keresztül írásban igényelhető ingyenesen.
A kártyát arra találták ki, hogy az egyik tagországban egészségbiztosítási díjat fizető állampolgár a többi tagországban is kedvező költségű, vagy ingyenes orvosi ellátásban részesülhessen anélkül, hogy vissza kellene térnie a biztosításáért felelős tagország orvosi ellátási rendszerébe.
2016. január 1-je óta ez az egyetlen ilyen egészségügyi kártya az Európai Unión belül. Nem árt tudni, hogy Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban úgynevezett visszatérítéses rendszer működik. Ezekben az országokban az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülő személy köteles megelőlegezni. Az illetékes biztosító a hatályos tagállami jogszabályok alapján a visszatéríthető összeget utólag megtéríti. Az önrész visszatérítésére itt sincs lehetőség.
Fontos megjegyezni, hogy a kártya hatálya mentésre és hazaszállításra nem terjed ki. Aki ilyen kockázatokra is szeretne fedezetet, utasbiztosítást kell kötnie.
És akkor rá is térhetünk az utasbiztosításokra. Többen sajnálják rá a pénzt, pedig a költsége elenyésző az utazás árához képest. Az utasbiztosítás története 1905-ben kezdődött, amikor egy pécsi üzletember, Cserkúti Engel Miksa a luzerni pályaudvaron felfigyelt arra, hogy milyen könnyen lángra lobbanhat a peronon álló bőrönd egy gőzmozdony szikrájától. Utánajárt és megtudta, hogy a kárért a vasúttársaság csak jelképes kártérítést fizet.
Ez adta az ötletet egy olyan biztosító társaság létrehozására, amely az utazók poggyászára és baleseti káraira vállal fedezetet. Így született meg 1907-ben Magyarországon az Európai Áru és Podgyászbiztosító Rt., a világ legelső, erre szakosodott biztosítója.
Minden magyar biztosító utasbiztosítási terméke tartalmazza a 24 órás, anyanyelven elérhető asszisztenciaszolgáltatást, melynek keretében telefonon nyújtanak segítséget betegség vagy baleset esetén. Telefonon kínálnak felvilágosítást az egészségügyi ellátás lehetőségeiről is.
Az utasbiztosítást kizárólag Magyarország területén, az utazás megkezdése előtt lehet megkötni. Nem köthető biztosítás a külföldön életvitelszerűen élőkre, illetve a külföldön munkát vállalókra. A betegségbiztosításoknál természetesen nem biztosított az utazás előtt már meglévő betegség külföldi kezelése, a terhességgel kapcsolatos események. Poggyászbiztosításnál a biztosítók kizárják a kockázatból a nemesfémeket, gyűjteményeket, szőrméket, készpénzt, sporteszközöket ideértve a kerékpárt is.
A Lokál találomra próbált keresni egy legolcsóbb és egy legdrágább biztosítási csomagot arra a képzeletbeli utazásra, melyben egy négytagú család egy hetes vakációra indul repülővel Görögországba. A gyerekek 4 és 8 évesek. Az általunk választott legolcsóbb biztosítás a család összes tagjára 11604 forintért vehető igénybe. Ezért a pénzért mind a négy főnek egyenként 100 millió forintos összeghatárig jár orvosi ellátás, az útipoggyász esetleges kárát 400 ezer, míg a műszaki cikkeket 150 ezer forintig fizetik. Nézzük a legdrágább lehetőséget. Ez 29 ezer forint a négytagú családnak. Itt igazából csak az orvosi ellátás térítésében van különbség, ugyanis a felső limit 500 ezer euró, vagyis nagyjából 159 millió forint. Lássuk be, valóban nem egy nagy összeg az utasbiztosítás, de baj esetén hatalmas segítség. Korábban még tévéműsorok is foglalkoztak azzal a férfival, aki egy nyaralás alkalmával lebénult és a gyógykezelés, majd a rehabilitáció költsége elvitte a családi házát. Ugyanis Nyugat-Európában már egy hetes kórházi kezelés ára is milliós nagyságrendű lehet.
Mi a különbség a kártya és az utasbiztosítás között?
Európai Egészségbiztosítási Kártya
- Csak szerződött szolgáltatóhoz lehet fordulni vele
- Csak az orvosilag szükséges ellátásokat fedezi
- Szükséges ellátások korlátlanul az árra
- Az önrészt a biztosítottnak kell kifizetni
- Bizonyos államokban az ellátás költségeit a biztosított előlegezi meg
Utasbiztosítás
- Magán szolgáltatóhoz is lehet fordulni
- Fedezi a poggyászkárt, halottszállítást, stb.
- Az ellátások költségeit csak fix összegig vállalja
- Az önrészt is fedezi
- Minden tagállamban fizet a biztosító
Forrás: www.lokal.hu
Építtetők biztonságban, avagy melyek az új szabályozás felelősségi aspektusai?
Fontos jogszabályváltozások léptek életbe január 1-jétől az építtetés esetén a felelősségbiztosítási kötelezettségről. Ezekről a változásokról tájékoztatta a Rádió Orientet Püski András (Akademischer Versicherungsmakler WU), a kérdés szakértője.
A családok otthonteremtéséről szóló kormányrendelet felélénkítette az építési kedvet. A jogalkotókban megfogalmazódott az, hogy ezeknek a megnövekedett igényeknek a megvalósítását segíteni kell, ezért megszületett az egyszerű bejelentésről szóló kormányrendelet, ami kimondja, hogy a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóingatlanok esetében nem szükséges építési engedély – ismertette Püski András.
A szakember elmondta, "a bürokráciacsökkentés jegyében az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg."
Az építésügyi hatóság a bejelentésről ennek alapján értesül. Az érintettek köréből elsőként az építész-tervezőket kell kiemelni, akik számára kötelező lett a biztosítás megkötése a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó ingatlanok esetében. A felelősségbiztosítás kiterjed a személyi sérülésekre, dologi és vagyoni károkra vagy akár a sérelemdíj megtérítésére.
Ha az építtetőnek vannak extra kívánságai a beruházásával kapcsolatban, amilyeneket a biztosító társaság az egyedi záradék formájában kínál, akkor azokra kérheti az építész-tervezőt. A Rádió Orient vendége kiemelte, hogy a tervezők által bevont alvállalkozókra is kitér a jogszabály, hiszen probléma esetén a tervező nem hivatkozhat arra, hogy azt a tervet az alvállalkozó készítette. A felelősségbiztosítási limit kérdése is nagyon fontos -tette hozzá. Ez nem más, mint az az összeg, amit egy vagyonbiztosításnál biztosítási összegnek hívunk. Nem korlátlanok ezek a számok, káronként és évenként limitálva vannak. Ezek a limitek három kategóriába sorolhatók, s mindenkinek ki kell választania a projektjének megfelelőt – tudtuk meg Püski Andrástól.
A szakértő a továbbiakban a kivitelezők felelősségbiztosítására tért ki, ugyanis "egy kivitelezőnek nem kis felelőssége van abban, hogy a jogszabályokat és a szakma szabályait betartva az ingatlan felépüljön."
Ezért mondja ki a kormányrendelet, hogy az építőipari kivitelezők számára is kötelező a felelősségbiztosítás megkötése. A jogszabály szerint a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie a biztosítási szerződéssel. Ha ez nincs, akkor nem adható át neki a munkaterület.
A biztosítás vonatkozik az építőipari kivitelezői tevékenységre, illetve a felelős műszaki vezetői tevékenységre. Fedezetet nyújt a szerződés dologi károkra, harmadik személynek okozott károkra, illetve a felelős műszaki vezető által okozott károkra. Ha már korábban is rendelkeztek felelősségbiztosítással, akkor részükre a biztosítótársaságok lehetőséget adnak arra, hogy a korábbi meglévő szerződésüket módosítással megfeleltessék az új kormányrendeletnek – tájékoztatta a Rádió Orient hallgatóit Püski András.
Forrás: www.orientpress.hu
Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt
Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.
Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.
Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.
Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.
A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.
A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.
Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.
A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.
Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.
Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.
Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.
Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.
Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.
Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.
Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.
Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.
A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.
Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.
Forrás: www.totalcar.hu
Kiadták a bűvös számokat: ettől függ, mekkora lesz a nyugdíjad
A közelmúltban jelentek meg azok a szorzószámok, amelyek alapján már ki lehet számítani, mekkora nyugdíjat kapnak azok, akik idén intenek búcsút a munkával töltött éveknek. A nyugdíj pontos összegének kiszámítása azonban nem kis feladat, de most mégis megpróbáljuk röviden megmutatni, hogy mire érdemes figyelni a munkával töltött évek alatt. És tippeket adunk ahhoz is, hogyan növelhetjük a nyugdíjunk összegét.
A legtöbb emberben még mindig él az a tévhit, hogy az utolsó években kapott fizetések sokkal nagyobb súllyal számítanak majd a nyugdíjunk összegének kiszámításakor. Ez azonban így nem teljesen igaz, hiszen a nyugdíjunk összege alapvetően az úgynevezett életpálya-átlagkeresetünktől függ, amelyet természetesen az utolsó évek keresete is befolyásol.
Önmagában az utolsó évek keresete nem lesz meghatározó erejű - hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru Szabadegyetemének előadásában.
Mitől függ a nyugdíj összege?
A nyugdíjunk elsősorban a havi nettó életpálya-átlagkeresetünknek az összegétől függ. Ennek a meghatározásához pedig az 1988. január elsejétől (ekkortól van személyi jövedelemadó fizetés Magyarországon) szerzett összes nyugdíjjárulék köteles jövedelmünket kell figyelembe venni.
A másik fontos tényező pedig az, hogy életünk során hány év szolgálati időt sikerült szereznünk. A szolgálati idő hosszától függ ugyanis egy nyugdíjszorzó, amellyel később majd meg kell szorozunk a számított nettó átlagkeresetet.
A számolás menete lépésről lépésre:
- A nyugdíjalapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell
- Majd ezt minden évben az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani kell"
- Ezek után jöhet a szorzás az adott évre vonatkozó valorizációs szorozóval. (Ezzel a lépéssel a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják.)
- Az így megkapott összegeket össze kell adni és értelemszerűen osztani, szorozni kell vele, hogy kijöjjön a havi nettó életpálya átlagkeresetének összege
- Ha az így kapott összeg nagyobb 372 ezernél, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni
- Ha meg van ez az összeg is, akkor jöhet az utolsó lépés a szorzás a szolgálati évek alapján meghatározott szorzószámmal
Hogy is vannak ezek az szorzószámok?
Április elején jelentek meg a Magyar Közlönyben az új valorizációs szorzószámok, amely alapján már kiszámítható a 2017-ben nyugdíjba vonulók nyugellátása is. Erre azért van szükség, mert a régi kereseteink nem vehetőek figyelembe az eredeti összegükben, és ezzel a szórzással lehet kiszámítani kereseteinknek a korrekt jelenértékét. A valorizációs szorzószám például:
- 2013-ban: 1,158
- 2014-ben:1,124
- 2015-ben pedig 1,078 volt.
Mennyi az annyi?
Korábban Matits Ágnes nyugdíjszakértőt is megkérdeztük a témában, hogy véleménye szerint mekkora összegre számíthatunk majd nyugdíjas éveink alatt.
- Ha minimálbérre vagyunk bejelentve: Amennyiben 40 évvel szolgálati idővel számolunk, akkor körülbelül 60-70 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk.
- Ha a keresetünk megegyezik az átlagkeresettel: Abban az esetben, ha mindig az átlagkereset után (40 évig) fizetünk járulékot, akkor ma körülbelül 140 ezer forintos induló nyugdíjra számíthatunk.
Mi kell ahhoz, hogy magasabb legyen a nyugdíjunk?
- Magas jövedelem, 1988-tól kezdődően: 1992 márciusától 2012 végéig a járulékfizetés felső határ összegét elérő, vagy megközelítő jövedelem, vagy 1988-1992 február között és 2013 után kiemelkedően magas jövedelem (ugyanis ekkor még és már a járulékfizetés felső határa nem volt érvényben)
- Magas szolgálati idő: 40 év szolgálati idő esetén a jövedelmek 80 százaléka a nyugdíj összeg, amely szolgálati évenként 2-2 százalékkal emelkedik, de legfeljebb 100 százalék lehet.
- A nyugdíjazás elhalasztása: Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása, és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét. Pl. a nyugdíjkorhatárt 7 évvel követő nyugdíjazás, és közben folyamatosan szolgálati idő szerzése már 42 százalékos emelkedést jelent - mondta el korábban a megkeresésünkre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Rékasi Károly: Nyomorékká és koldusszegénnyé tettek
Szinte már borítékolható, hogy maradandó sérüléssel éli le életét Rékasi Károly. Ugyan a balesete már közel két éve történt, azonban az ügyet még most sem zárta le a rendőrség. Életbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosításokkal egyébként áthidalhatók a baleset utáni pénzügyi nehézségek, sőt, akár betegség esetén is segíthetnek nekünk.
Maradandó testi fogyatékossággal kell leélnie életét Rékasi Károlynak, a színész már közel két éve nem tud dolgozni motorbalesete miatt. Abba már belenyugodott, hogy egyik lába mindig is rövidebb lesz, azonban azt nem érti, hogy a rendőrség miért nem zárta már le a nyomozást az elmúlt 22 hónap alatt. Ha vége lenne az eljárásnak, akkor a biztosító végre folyósítaná a baleseti összeget és a járadékát is megkaphatná, azonban ez csak akkor lehetséges, ha megállapítják, hogy Rékasi az áldozat az ügyben - írja a Story magazin. Arról egyébként korábban már írtunk, hogy a színész felélte a megtakarításait, ezért nagy szüksége lenne, hogy a kieső jövedelmét pótolja a biztosító.
Melyik biztosító fizet és mit?
Ha bebizonyosodik, hogy valóban Rékasi volt a balesetben a vétlen fél, akkor a vétkes autós kötelező gépjármű felelősség biztosítása (kgfb) térítheti a biztosítási összeget és fizetheti az életjáradékot a színésznek, amely a kieső jövedelmét pótolja (részben). Ez viszont, ahogy a fenti példa is mutatja, igen hosszú, elhúzódó procedúra után lehetséges, pedig lehetőség van arra, hogy a balesetek, betegségek esetén hamar pénzhez jussunk.
Ehhez kockázati életbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokat érdemes kötni, amelyek a kórházi kezelés, balesetek, sőt rokkantság esetén is fizethetnek. Ezek jellemzően már a kórházi zárójelentés után fizetnek, így nem kell megvárni például a rendőrségi procedúrát sem, mint Rékasi esetében.
Milyen kiegészítő biztosításokat köthetünk?
A kiegészítő biztosításokat három nagy csoportba sorolhatjuk:
- a betegségbiztosítások,
- a balesetbiztosítások és
- a személybiztosítások közé.
A betegségbiztosítások nevükkel ellentétben sokszor a balesetek esetén is nyújtanak fedezetet, így ha van kórházi napi díj térítésünk, akkor a baleset esetén is fizet. Ezek a tipikus betegségbiztosítások:
- Kórházi napi térítés (balesetkor is fizet)
- Műtéti térítés (balesetkor is fizet)
- Rokkantsági biztosítás
- Kritikus betegségek biztosítása
- Betegség assistance szolgáltatás
A balesetbiztosítások jellemzően a balesetek esetén térítenek, és ezen belül választhatunk kifejezetten közlekedési balesetkor térítő biztosításokat is:
- Baleseti halál
- Baleseti rokkantság
- Baleseti műtéti térítés
- Baleseti eredetű kórházi napi térítés
- Közlekedési baleseti halál
- Közlekedési baleseti rokkantság
- Közlekedési baleseti műtéti térítés
- Közlekedési baleseti eredetű kórházi napi térítés
- Csonttörés
A személybiztosítások közé azok a kiegészítő védelmek tartoznak, amelyek nem feltétlenül a fő biztosított védelmét szolgálják, mint például a kiegészítő életbiztosítás vagy a gyerekekre szóló kiegészítő biztosítás.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Társasházi vagy lakásbiztosítás? Most választ kap kérdéseire!
A szomszédom eláztatta a lakásom, de a társasház biztosítója csak a kár egy részét fizeti ki. Minek a drága biztosítás, ha a bajban nem segítenek? (Z. András, Budapest)
Válaszol: Szabó József, az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója, a Blikk jegybankára
A társasház-biztosítás alapesetben nem jelent teljes körű biztosítási védelmet a lakáson belüli berendezési és használati tárgyakra, értékekre, így előfordulhat, hogy az ezek védelmére hivatott külön lakásbiztosítás hiányában a tényleges kárnak csak egy része térül meg.
A társasház-biztosítás a közös tulajdonú épületrészekben (pl. falak, tető), az épület berendezéseiben és tartozékaiban, esetleg a közös tulajdonú ingóságokban keletkezett károkért fizet. A biztosítás pontos feltételeit – mikor és mennyit fizet a biztosító, mikor mentesül, mit zár ki – minden esetben a biztosítási szerződés és a biztosító üzletszabályzata tartalmazza.
A piaci szereplőknél ugyanakkor lehetőség van a társasház-biztosítás mellé külön díj fejében egyéni lakásbiztosítást vagy a társasházit kiegészítő biztosítást kötni, amellyel gondoskodhatunk saját ingóságaink (pl. bútorok, elektronikai eszközök) védelméről is. Fontos, hogy az ingóságok ne legyenek „alulbiztosítottak”: baj esetén a biztosító kártérítése ne legyen alacsonyabb a vagyontárgyak valós értékénél, és a biztosítási szerződés a valóságnak megfelelő állapotokat rögzítse.
Megoldás lehet esetleg az is, ha a bajt okozó szomszéd rendelkezik saját felelősségbiztosítással (ez az egyéni lakásbiztosítás egyik választott kiegészítője lehet), amely ilyen esetben fedezi a másik lakáson belül általa okozott kárt. Felelősségbiztosítás hiányában közvetlenül a károkozótól lehet követelni – ha nem tudnak megegyezni, legvégső esetben akár bírósági perben is – a keletkezett veszteség megtérítését.
Forrás: www.blikk.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válasszon megfelelő védelmet nyújtó lakásbiztosítást! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ezek miatt aggódnak leginkább az emberek
Az emberek háromnegyede aggódik valamilyen váratlan esemény miatt, ugyanakkor nem tudja, hogy váratlan, vagy nehéz élethelyzetekben milyen pénzügyi lehetőségekhez nyúlhat.
A Groupama Biztosító reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy a 18-59 éves korúak többségének nincsenek, vagy téves ismereteik vannak arról, hogy milyen segítséget várhatnak egy kockázati életbiztosítástól.
A váratlan eseményekre történő megtakarítás előkelő helyen áll a lakossági megtakarítási célok között.
Az előre nem látható problémák megoldására valóban felkészülhetünk nagyobb összegű likvid megtakarítással, erre azonban nincs mindenkinek lehetősége, ráadásul a likviditás ára a − hosszú távú befektetésekhez képest − jóval mérsékeltebb hozam.
A családok számára ezért jelenthetnek jó megoldást a kockázati személybiztosítások, hiszen így nem kell nagyobb összeget tartalékolniuk, ugyanakkor baleset vagy betegség esetén jelentős összegű pénzügyi segítségre számíthatnak.
A Groupama Biztosító kutatásából kiderül, hogy négyből három ember tart valamilyen váratlan esemény bekövetkeztétől.
Az emberek többsége nem is magát, hanem szeretteit félti jobban: a megkérdezettek 57 százaléka attól tart leginkább, hogy közeli családtagja szenved balesetet. A félelmek listáján ezt követik a betegségek: a gyógyíthatatlan, illetve az életvitelt felborító – például munkahelyvesztéssel járó – bajoktól ugyanannyian tartanak (49-49%).
Annak ellenére, hogy az emberek döntő többsége aggódik valamilyen váratlan esemény miatt, mindössze 30 százalék rendelkezik kockázati életbiztosítással. Az életkor előrehaladtával nő az erre való igény, de az 50-59 évesek körében is mindössze 38% rendelkezik ilyen pénzügyi termékkel. A kockázati életbiztosításokkal kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen kevesen rendelkeznek pontos ismeretekkel: a megkérdezetteknek csupán 43 százaléka tudta például azt, hogy egy kockázati életbiztosítás a váratlan események, pl. baleset, súlyos betegség vagy halál esetén nyújt szolgáltatást.
A megkérdezettek arról is véleményt nyilvánítottak, hogy szerintük kiknek lenne a legindokoltabb kockázati életbiztosítást kötniük. Az emberek 29%-a szerint a családfenntartóknak, 24%-a szerint a gyermeket nevelő szülőknek, 20-20% szerint a hosszabb gyógyulás előtt álló betegeknek és a nagyobb hitelt felvevőknek lenne szükségük biztosítani magukat a váratlan helyzetekre.
Forrás: www.origo.hu