Kgfb: az infláció mérséklődésével a díjak növekedésének konszolidációja várható
Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, amely a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.
2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amely egy része szezonális hatásból ered – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint). Éves szinten 11 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 7, a nem budapesti szerződéseknél pedig 12 százalékkal. Az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díj emelkedés ütemének csökkenése várható.
A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését teljes egészében nem indokolja a károk emelkedése.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve –jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: mnb.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Lecsapott a jégkatasztrófa: hiába a biztosítás, ezeknek a magyaroknak nem jár kártérítés
Tegnap reggel intenzív havazásra ébredt a főváros, majd a nap későbbi részében az ország több területére is harmadfokú riasztást adtak ki ónos eső veszélye miatt. Ez az időjárási jelenség nem csak azért veszélyes, mert csúszóssá teszi az utakat, hanem azért is, mert a jégpáncélba zárt faágak nem bírják el a jég súlyát és leszakadnak – ez pedig személyi sérüléssel és anyagi károkkal járhat. Adódik a kérdés - számíthat a biztosító segítségére az, akinek így keletkezik kár az autójában, lakásában?
Tegnap este már számos vármegye területére adott ki ónos eső miatti figyelmeztető előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat. A helyzet Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben volt a legrosszabb, ahol a legmagasabb, harmadfokú (piros) riasztást adták ki, de érintett volt még Jász-Nagykun-Szolnok (másodfokú riasztás), Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg (utóbbiakban elsőfokú riasztás) vármegye is. Összességében tehát durván az ország harmada érintett volt valamilyen szinten az ónos eső által.
A szóban forgó természeti jelenség pedig több szempontból is veszélyes, hiszen nem elég, hogy a csúszóssá váló utak miatt már eleve nagyobb eséllyel történnek karambolok, de a faágakon, vezetékeken stb. keletkező jégpáncél súlya alatt is gyakran leszakadnak, letörnek a jégtől roskadozó ágak és egyéb tárgyak, berendezések. Ezek pedig nem csak az utcán parkoló autókban, de akár az ingatlanokban is kárt tehetnek, hogy a személyi sérülésekről most ne is beszéljünk.
Számíthatunk a biztosítóra?
Az ingatlanokat érintő rádőléses káresemények után jellemzően fizetnek a biztosítók, hiszen ezek a termékek alapvetően védelmet nyújtanak a természeti jelenségekből adódó elemi károkkal szemben. Ettől függetlenül időről-időre érdemes lehet átvizsgálni a biztosítást, hogy pontosan mekkora összeghatárokig is van védve az ingatlanunk. Ahogyan arról nyáron is írtunk, ezt akkor különösen fontos megtennünk, ha csak a biztosítás megkötése után telepítettünk napelemeket az ingatlanra – ez ugyanis több millió forinttal is megemeli az ingatlan értékét, másrészt vannak olyan biztosítások, ahol külön kiegészítő biztosítást kell kötni ezekre a berendezésekre.
És az autóknál?
Az autónkra rádőlő fák esetében a csak kötelező biztosítással rendelkező tulajdonosok nem számíthatnak a biztosítójukra, ám a cascóval rendelkezők már igen. Nyári, kifejezetten a jégkárokkal és viharkárokkal foglalkozó körképünkből kiderült, hogy a hasonló elemi károk esetén nincsenek olyan körülmények, melyek mentesítenék a biztosítókat a keletkezet károk megtérítése alól. Természetesen ennek ellenére is az a legjobb, ha sikerül megelőzni a bajt, tehát a lehetőségekhez mértén igyekezzünk a lehető legóvatosabban, legkörültekintőbben vezetni, illetve parkolni.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában a lakásbiztosításokat, a casco biztosítás kalkulátorában pedig a biztosítók casco ajánlatait hasonlíthatja össze, és kötheti meg a kiválasztottat.
Közel félmillió autósnak kell dönteni, pár nap maradt
Néhány napja maradt 850 ezer gépjármű, köztük csaknem 450 ezer személygépkocsi üzembentartójának arra, hogy eldöntse, lecseréli-e év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb); a felmondásoknak péntek éjfélig el is kell jutniuk a biztosítókhoz - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői közleményében.
A piaci szereplőktől kapott visszajelzések azt mutatják, hogy az idei év végi kampányban megkötött új szerződések átlagdíja mintegy 15 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló értéket, az egyes járművekre vonatkozó lehetőségek azonban jelentősen eltérhetnek egymástól.
Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke jelezte: a törvény szerint az év végi évfordulós szerződések felmondásainak legkésőbb december 1-jén éjfélig be kell érkezniük az illetékes biztosítóhoz, emiatt pénteken már az összehasonlító alkuszi portálok is csak korlátozásokkal, általában a nap első felében fogadnak be ilyen megbízásokat.
A szövetség arra számít, hogy az érintettek közül az időszak végére 70-80 ezren váltják kgfb-szerződésüket egy kedvezőbbre.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampányban váltók mintegy 20 százaléka a most következő 3-4 napra hagyta a döntését. Ez kockázatos gyakorlat, mert az az autós, akinek a felmondása nem érkezik be határidőn belül a biztosítójához, automatikusan a következő egy évre megállapított új díjon viszi tovább a jelenlegi kötelező biztosítását. Ha ennek ellenére egy másik szerződést köt, az a törvény értelmében érvénytelen lesz - közölte a FBAMSZ.
A december 1-jei határidő csak a jelenlegi szerződés felmondására vonatkozik, új szerződés megkötésére december 31-ig van lehetőség. A gyakorlatban ugyanakkor ezt a két lépést az ügyfelek túlnyomó része egy időben teszi meg. A szövetség tájékoztatása szerint ezután már csak az új szerződés első díjrészletének megfizetésére kell figyelni, a jövő év február 29-re eső fizetési határidő be nem tartása esetén a biztosítónak a törvény rendelkezése szerint törölnie kell a megkötött szerződést.
A FBAMSZ felidézte: az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári kezdőnap, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van biztosítót váltani, így 2010 óta évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.
1. Mennyit fizet a biztosító?
Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg: azaz, ha például egy 50 millió újjáépítési értékkel bíró ingatlan csak 25 millió forintra van biztosítva, az 1 millió forintos kárnak csak a felére, 500 ezer forintra jogosult az ügyfél.
A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.
2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?
A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.
3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?
A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.
5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?
A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.
6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?
Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.
7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?
Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.
8. Mi az az MFO?
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.
9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?
A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.
10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.
11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?
Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.
12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?
Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.
13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?
Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.
14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?
A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).
15. Mikor kér számlát a biztosító?
A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.
16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?
A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.
17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?
Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.
18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?
A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.
19. Kössek a nyaralómra biztosítást?
A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.
20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?
Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Már emberrablás ellen is köthetünk biztosítást
Az emberrablás és váltságdíj-biztosítások Magyarországon is elérhetők már.
Miután a Hamász és más palesztin csoportok Izraelben élő magyarokat is túszul ejtettek, a CLB független biztosítási alkuszcég utánajárt, hogy milyen biztosítási lehetőségek állnak a rendelkezésünkre az emberrablás és a váltságdíj-biztosítások terén – derül ki a vállalkozás hétfői közleményéből.
Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója szerint a magyarországi biztosítók kínálatában is megtalálhatók ezek az ajánlatok, amelyek fedezik az ilyen esetekben felmerülő költségeket, köztük a váltságdíjat is. Azonban ezek a termékek a váltságdíj mellett megtérítik a szakértői tanácsadók, a túsztárgyalók vagy akár a fogvatartott orvosi, pszichológiai ellátásának díját is, de akár egy esetleges katonai beavatkozás költségeit is.
Az emberrablás és váltságdíj ellen leginkább üzletemberek, multinacionális vállalatok vezetői kötnek biztosítást, de ezek a termékek népszerűek diplomaták vagy hírességek körében is, főként akkor, ha a biztosított politikailag instabil országba utazik vagy olyan régióban él és dolgozik, ahol jelentős az emberrablás kockázata a szervezett bűnözés és a terrorizmus miatt.
Leggyakrabban a Közép- és Dél-Amerikába, Afrikába, a Közel-Keletre és az Ázsiai országokba utazók kötnek ilyen biztosítást.
Ezeknek a biztosításoknak az ára soktényezős, így függ többek között az adott személy profiljától, beleértve korábbi és jelenlegi tevékenységét, az adott helyszín politikai és biztonsági helyzetétől és a kiválasztott fedezeti összegtől és opcióktól. Éppen ezért egy ilyen biztosítás ára akár több ezer vagy több tízezer dollár is lehet.
Németh elmondta azt is, hogy a legtöbb túszkiszabadítási akciót titkosan kezelik az emberrablás biztosítások történetében, ám ismert például egy 2018-as nigériai eset, amelynek során egy olasz olajipari munkás váltságdíját fizette ki a biztosítója, míg Mexikóban pedig egy amerikai nő kiszabadításáért fizetett a biztosító.
A CLB szakértője szerint bár ezek a biztosítások elérhetők a magyar piacon is, ez nem jelenti azt, hogy azokat könnyű megkötni, ugyanis ahhoz sokszor az anyacég hozzájárulása is szükséges.
forrás: vg.hu
Földrengés fenyegeti ezt az országrészt: vigyázat, ebben az esetben nem fizet a biztosító!
Közel száz év alatt rengeteget fejlődtek a szeizmológiai műszerek, ezért könnyebb kimutatni a földmozgásokat. A Bükk-hegységben november 14-én kisebb, a Richter-skálán 2,7-esnek számító földrengés keletkezett Egertől észak-keletre. A rengést több vármegyénkbeli településen is érezni lehetett, köztük Bükkszentkereszten, Bükkzsércen, Kisgyőrben, Nekézsenyben és Répáshután.
Kevesebb mint másfél hónapja, október 9-én egy jóval erősebb, 5-ös magnitúdójú rengés keletkezett Szlovákiában, Kassától mintegy 60 kilométerre. Ezt Miskolcon, a Bodrogközben, Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is észlelték – számolt be róla a BOON.
Minden évben észlelhetünk rengéseket a Bükk környékén
Azt nem lehet elmondani, hogy napjainkban gyakrabban lenne földrengés, mint korábban volt. A Bükk-hegység környezetében minden évben megfigyelhető sok kicsi rengés. 1925-ben pedig Eger-Ostoros környékén 5-ös magnitúdójú földrengést mértek még analóg műszerekkel, amikor károk is keletkeztek ezen a területen -- nyilatkozta portálnak dr. Győri Erzsébet, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa.
A múlt héten mért 2,7-es szintű is érezhető volt a környéken lakók számára, de nem okozott nagyobb bajt. Ezt több, nagyon pici, az emberek által nem érzékelhető rengés követte. Mi azért tudunk a legkisebb földrengésekről is, mert az utóbbi években nagy számú szeizmológiai műszert telepítettünk és érzékenyebbé vált a hálózatunk. Az ország területén évente száz fölött van azoknak a rengéseknek a száma, amit látunk.
Ötös szintű rengéstől fizet a biztosító
Magyarországon már olyan földrengés is erősnek számít, amit Japánban vagy Kaliforniában még teljesen hétköznapinak mondható.
Magyarországon már a 4-es magnitúdójú földrengésektől keletkezhetnek az épületeken repedések, meglazulhatnak a cserepek, elferdülhetnek kémények és lehullhatnak téglák. Az 5-önél nagyobb magnitúdójúak pedig akár komolyabb károkat is okozhatnak. Ilyen előfordult az Északi-középhegységben például Egerben, a Jászságban, Dunaharasztiban és Kecskeméten. A legerősebb földrengés Magyarországon 1763-ban Komáromban következett be, ennek magnitúdója 6,3-ra becsülhető. Hogyha pedig a rengés, EMS-skálán mért intenzitása eléri az 5-ös szintet, akkor, ha volt biztosítás a káreseményt elszenvedett épületen, Magyarországon általában fizetnek a biztosítók – tájékoztatta a portált a szakértő.
forrás: hellovidek.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Sok pénzt buknak a magyarok, mert nem tudják, hogy a bankkártyák szolgáltatásai között szinte mindig van valamilyen kártérítési garancia
Akár több helyről, több kártérítést is felvehetnek azok, akik itthon bármilyen balesetet szenvednek, csak át kell gondolniuk, mennyi bankkártyát használnak, s kötöttek-e például lakásbiztosítást. Mindezek mögött ugyanis jó eséllyel lapul legalább egy alap balesetbiztosítás is – hívja fel a figyelmet egyebek között a napokban történt vonatszerencsétlenség kapcsán is a CLB. A független biztosítási alkusz cég szerint sokan azért esnek el akár komolyabb kártérítési végösszegtől, mert nem is gondolják, mennyi helyen lehet a nevükre szóló balesetbiztosítás is.
Az emberek többsége bele sem gondol, hogy egy esetleges baleset kapcsán olyan helyről is kaphatna kártérítést, ami eszébe sem jut – írja a napokban egyebek között a Sápon történt vonatbaleset kapcsán is a CLB. A biztosítási alkusz cég a sérülteknek és a hozzátartozóiknak is üzeni: gondolják át, milyen típusú biztosításaik vannak, mert elképzelhető, hogy mindegyik, különösen a lakásbiztosítás mögött lapul egy balesetre szóló is, s így akár 3-4 helyről is kaphatnak kártérítést, ha kérnek. Ez utóbbi fontos feltétel – figyelmeztet Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Egy szerencsétlenségtől függetlenül is mindenkinek érdemes számba vennie, mennyiféle bankkártyája van, milyen fajta biztosítások lapulnak otthon, s azokat milyen plusz szolgáltatással fejelte meg az adott pénzintézet vagy éppen a biztosító – magyarázza. A kommunikációs igazgató szerint ma már olyan komoly balesetbiztosítási marketing zajlik, hogy például csaknem mindegyik bankkártya szolgáltatásai között lapul valamilyen kártérítési garancia. Ahány kártya, annyi potenciális baleseti kártérítés is lehet. Sok kicsi, sokra megy – jegyzi meg a szakértő.
Ez azonban még mindig nem minden – mondja. Elő kell venni a lakásbiztosítást is, s abban a szerződésben is keresni a balesetre szóló kitételt, hiszen a legtöbb tartalmaz valamilyen szintű baleseti fedezetet is. Ez is egy pluszforrás lehet. Ezeket a szétszórt biztosítási kártérítéseket ki kell használni, mert ha külön, külön nem is sok, de összejöhet egy komolyabb összeg, ami egy baleset után talán segít átvészelni, de mindenképpen megkönnyíti valamelyest a lábadozási időszakot.
Annak ellenére, hogy a biztosítók általában egyre több új szerződésre buzdítják az embereket, Németh úgy véli, első körben érdemes csak azt átnézni, ami van – a lakásbiztosítást mindenképpen –, mert kiderülhet, baleset esetén akár 4-5 helyről is lehet kártérítést kapni. Tudatosabban kell bánni legalább a meglévő biztosításokkal – szögezi le Németh. A CLB tapasztalatai szerint azt már tudják az emberek, hogy a tömegközlekedési járműveken bekövetkezett balesetért a szolgáltató biztosítása áll helyt – van, ahol az utazási jegy tartalmazza is ezt -, de arra nem gondolnak, hogy a zsebükben és otthon a szekrény aljában is lapulhatnak még olyan szerződések, amik alapján máshonnan is jogosultak pénzügyi segítségre.
A karácsony közeledtével különösen aktuális a balesetbiztosítással is foglalkozni, hiszen a hosszú ünnepi időszakban köztudottan sok otthoni sérülés történik. Többet és egyszerre többen vannak otthon, így a kisebb területen és az ünnepi sürgés-forgás közben a baleseti kockázat is nagyobb – magyarázza a kommunikációs igazgató. Németh Péter szerint egyébként megéri külön önálló balesetbiztosítást is kötni, mert havonta pár ezer forintért komoly garanciákat és kártérítést lehet kapni.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Kösse meg balesetbiztosítását a CLB kalkulátorán keresztül:
Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Több mint 80 ezer kötelező biztosítást cserélhetnek le az év végi kampányban
A november elején kezdődő év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány még idén is mintegy 850 ezer gépjárművet, köztük közel 450 ezer személygépkocsit érint majd. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az év végi váltási időszakban 10-15 százalékos átlagdíj-emelkedésre és 80 ezer szerződésváltásra számít.
Az év végére vonatkozó tarifákat idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az érintett 12 biztosító. Az ezt követő kampányidőszakban egy hónapja van az év végi évfordulóval rendelkező ügyfeleknek arra, hogy a piacon elérhető lehetőségeket összehasonlítsák a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal. Ez utóbbit a biztosítónak november 11-ig kell megküldenie postai úton, e-kommunikációs szerződés esetén pedig e-mailben. A meglévő szerződést december elsején éjfélig lehet felmondani.
„A növekvő káresetszám és a magasabb szervizköltségek miatt a legtöbb autós díjemeléssel fog szembesülni, melynek átlagos mértéke 10-15 százalék között lehet – jelezte előre Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Így az újonnan megkötött év végi évfordulós szerződések éves átlagdíja a személygépkocsik esetében 36-38 ezer forint körül várható majd. Az előző évek tapasztalata alapján az idei év végi időszakban is meghaladja a 80 ezret a lecserélt kgfb-szerződések száma.”
Az év egyéb időszakaira vonatkozó kgfb-átlagdíj jelenleg 54 ezer forint körül alakul. Az év végi váltók átlagdíja ennek csaknem harmadával kisebb összeg, aminek elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autókra vonatkozik, ezek üzemeltetőinek túlnyomó része – közel 95 százaléka – pedig a legkedvezőbb, B10-es bónuszfokozattal rendelkezik (a teljes állománynak ugyanakkor alig több mint a harmada tartozik a legkedvezményesebb körbe).
Bár az új kötelező biztosítás kiválasztására egészen december 31-ig lehetőség van, a szakértő mégis azt javasolja, hogy azt a meglévő szerződés felmondásával együtt intézzék, mert így biztosan elkerülhető, hogy mulasztás, feledékenység miatt az autó az új évre biztosítás nélkül maradjon.
Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta (akár újonnan, akár használtan) megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári év kezdőnapja, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani. 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.
2024 márciusában a hazai piacon bevezetik a lakásbiztosítási kampányt. A kgfb kampányhoz képest jelentős eltérés, hogy ebben az esetben az évfordulótól függetlenül minden lakástulajdonosnak lehetősége nyílik szerződésének értékelésére, módosítására, esetleg cseréjére. A lakásbiztosítási kampányban – a transzparens összehasonlíthatóság megteremtése révén – szintén jelentős szerep jut majd a független alkuszoknak. Fontos, hogy a lakásbiztosítás aktualizálásával nem érdemes a márciusi kampányra várni: az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szükséges biztosítási fedezetek és a megfelelő biztosítási összegek meglétét érdemes mielőbb áttekinteni szakértő segítségével.
Az alkuszok szerepe az év végi kgfb-kampányban
A kgfb-kampányok során éves átlagban 100-ből mintegy 85 szerződésváltás már közvetítőkön, zömmel a független alkuszokon keresztül zajlik, ami annak is köszönhető, hogy ők kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást. Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. A hitelességet garantálja az is, hogy az alkuszportálok működését és kalkulációs pontosságát az MNB szúrópróbaszerű vizsgálatokkal is ellenőrzi.
Az alkuszok a kalkuláción túlmenően olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények és ingyenes kiegészítők bemutatása, segítség az esetlegesen elakadó biztosítási adminisztráció előremozdításában, vagy éppen – megfelelő meghatalmazás birtokában – a kárrendezési asszisztencia.
forrás: fbamsz.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
A bérlőnek vagy a tulajdonosnak kell lakásbiztosítást kötnie?
Sok esetben csak a károk bekövetkeztekor derül ki, hogy volt-e biztosítás az albérleten. De vajon a bérlőnek vagy a tulajdonosnak feladata biztosítást kötni a lakásra? Most kiderül!
1. Mindenki közös érdeke!
Bérleti szerződés megkötésekor gyakran nem foglalkozunk azzal, hogy az ingatlan megfelelően van-e biztosítva, pedig a lakásbiztosítás megléte ugyanúgy a tulajdonos és a bérlő érdeke is. Egy betöréses lopás vagy egy hevesebb vihar, akár egy tűzeset bárhol megtörténhet, és biztosítás nélkül saját költségből kell megtéríteni a károkat.
2. Tegyük fel a kérdést!
A bérleti szerződés feltételeinek tárgyalásakor érdemes tisztázni, hogy a tulajdonos kötött-e lakásbiztosítást az albérletre, és ha igen, pontosan mire terjed ki, milyen értékhatárral, valamint ki felel a biztosítás díjának befizetéséért. A lakásbiztosítás részleteit mindig rögzítsük a bérleti szerződésben is, hogy a későbbiekben, egy esetleges kár esetén elkerüljük a vitás helyzetet.
3. Óvjuk az értékeinket!
Többnyire a tulajdonos felel a lakásbiztosítás megkötéséért és annak díjának befizetéséért. Azonban bútorozatlan albérlet esetén a bérlő saját ingóságait külön ingóságbiztosítással is védheti. Érdemes erről is egyeztetni, hogy a bérlő ne kössön dupla biztosítást a már meglévőn túl.
4. Megoszlanak a költségek
Megoldás lehet az is, ha a költségeket megosztják a felek egymás között. Az ingatlanbiztosítás díja nem tartozik a bérleti díj és a rezsi költségeibe, így azt a főbérlő általában maga fizeti. Ha viszont a
biztosítási szerződés kiterjed az ingóságokra is, és ezek a vagyontárgyak a bérlő tulajdonában állnak, akkor célszerű megállapodni, ki milyen arányban viseli a díjat.
5. Évfordulótól függetlenül
Előfordulhat olyan eset is, amikor a tulajdonos nem rendelkezik biztosítással. Ebben az esetben a bérlő is jogosult a bérbeadóval előre egyeztetett feltételek mellett lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra. Arra érdemes figyelni, hogy a bérleti szerződés megszűnésével nem szűnik meg automatikusan a lakásbiztosítás, ilyenkor a bérlőnek kell lemondania a szerződést, amit az évforduló előtt is fel lehet mondani.
6. Mit fizet a társasház?
Sok esetben az ingatlan csak a társasház biztosítása keretében rendelkezik biztosítással, ami gyakran nem fedezi teljes mértékben a károkat. Ezért még a szerződés aláírása előtt egyeztessünk a közös képviselővel, hogy a társasház biztosítása mire terjed ki. Ha például csak a társasház közös tulajdonú helyiségeire nyújt fedezetet, érdemes kiegészítő biztosítást kötni.
7. Szerepeljen a lakcímkártyán
A hazai biztosítók általában nem tesznek különbséget abban, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. Azonban a biztosítás megkötésekor fontos megjelölni, hogy a lakás bérbeadott. Egyes biztosítók azonban előírhatják, hogy a bérlő lakcímkártyáján az albérlet szerepeljen ideiglenes tartózkodási helyként.
1. Csupán néhány kattintás!
A lakásbiztosítást az igényeinknek megfelelően kell összeállítanunk, ezért mielőtt döntenénk, érdemes többet is összehasonlítani, mivel jelentős eltérések lehetnek a szolgáltatásokban és a díjakban. Az online felületen néhány perc alatt összevethetjük a biztosítók ajánlatait, a szűrők segítségével pedig áttekinthetjük a különböző feltételeket. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.
2.Díjazzák a hűséget
Általában sokat spórolhatunk, ha már meglévő biztosítónknál kötjük meg a szerződést. Azonban ez a lehetőség csak akkor előnyös számunkra, ha az általuk kínált ajánlat teljes mértékben megfelel azoknak a szolgáltatásoknak, amelyekre szükségünk van. Sőt, a legtöbb biztosítónál online szerződéskötés esetén kedvezményt is kaphatunk.
3. Vállaljunk önrészt
Dönthetünk úgy, hogy vállalunk egy meghatározott önrészt. Ennek hátránya, hogy ilyenkor a biztosító csak az önrész feletti részt téríti meg kár esetén, de egy 20-50 ezer forintos önrész fizetése mellett akár 15-30 százalékot is spórolhatunk a biztosítási díjból.
4. Fizessük ki előre
Ütemezzük a biztosítási díj befizetését hosszabb időszakra, például 6 vagy 12 hónapra. Minél több hónap díját egyenlítjük ki egy összegben, annál nagyobb kedvezményt kaphatunk. Mindig ügyeljünk arra, hogy a biztosítási díjak időben legyenek befizetve, ami általában a számla lejárta után 30 napig lehetséges.
5. Tegyük értékállóvá
Nincs annál rosszabb, mint amikor úgy gondoljuk, hogy valami biztosítva van, de amikor megtörténik a baj, a biztosító mégsem fizet. Különösen akkor, ha nagy értékű új ingóságokat, például napelemet vagy klímaberendezést vásároltunk, mindenképpen frissítsük a lakásbiztosításunkat, így nem kell az új tárgyak miatt aggódnunk.
6. Ne ragadjunk a múltban
A biztosítók minden évben automatikusan indexálják a szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan a díjakat. Ha drágának találjuk a jelenlegi biztosítást, nézzük meg más biztosítók ajánlatait is, mivel lehet, hogy máshol olcsóbb vagy szélesebb körű biztosítást találunk, ha hajlandóak vagyunk váltani.
7. Kövessük nyomon a piaci értéket
Az ingatlanunk értéke egy korszerűsítés miatt is növekedhet, ezért fontos, hogy az ingatlanunk soha ne legyen alulbiztosítva. Ellenőrizzük, hogy a biztosítási összeg a lakásunk és a benne található ingóságok valós értéke legyen. Ha például az ingatlanunk újjáépítési értéke 50 millió forint, de csak 40 millió forintos biztosítást kötöttünk, akkor egy esetleges tűzkár esetén a biztosító csak a valós veszteségünk egy részét téríti meg.
forrás: www.metropol.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Megkezdődött a Posta Biztosítókban lévő állami tulajdonrész értékesítési folyamata
Megkezdődött a Posta Biztosítókban lévő állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt versenyfolyamat – közölte a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. szerdán az MTI-vel.
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megbízásából a Deloitte nemzetközi tanácsadócég a lehető legszéleskörűbb verseny kialakítása érdekében tíz olyan Magyarországon működő hazai és nemzetközi biztosítótársasággal vette fel a kapcsolatot, amelyek potenciális befektetőként vehetnek részt a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9 százalékos üzletrészének értékesítési folyamatában – írták.
Ismertetik, a szeptember elején bejelentett – a nemzetközi sztenderdeknek és legjobb gyakorlatoknak megfelelő – transzparens értékesítési eljárás indikatív ajánlati szakasza tervezetten október végéig tart.
A kötelező ajánlati fázis december végéig zárulhat, amely alapján a kiválasztott vevővel a jövő év elején kerülhet sor a szerződéskötésre – közölte a Corvinus Zrt.
forrás: magyarhirlap.hu
Kiderült, mennyibe kerül most egy átlagos kötelező biztosítás Magyarországon
Tíz százalékra mérséklődött a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítói kárráfordítások éves növekedési üteme az előző időszakban mért 12 százalékhoz képest. A díjindexnél is látható már némi visszahajlás, negyedéves összehasonlításban 2,5 százalékra – az előző időszak harmadára – lassult az állománydíj növekedése. A negyedév során ezer forinttal emelkedett a személyautók átlagos állománydíja, ami így 52 ezer forintot tett ki - derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) kárkifizetései 10 százalékkal emelkedtek a tavalyi év derekán mérthez viszonyítva. A növekedés az előző negyedévi 12 százalékhoz képest lassulást mutat. A kárráfordításra több tényező is hatással lehet, ezek közül egyik legjelentősebb a járműjavítási költségek emelkedése volt, miközben a gépjárműalkatrészeknél továbbra is stagnálást látunk.
Ez a mérséklődés korai indikátora lehet az átlagdíjak későbbi alakulásának, ami éves összevetésben országos szinten még 12 százalékos bővülést mutat. Negyedéves összevetésben azonban már a díjaknál is látható egy jelentős konszolidáció. A normál használatú egyedi személyautók kgfb-jének átlagos állománydíja 2,5 százalékkal nőtt egy negyedév alatt a korábbi 7,5 százalékkal szemben. A negyedévben így az átlagos állománydíj 52 ezer forint volt, amely mintegy ezer forinttal haladja meg az előző negyedévi értéket – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében.
A vidéki autósok átlagdíja (mintegy 47,9 ezer forint) közel 28 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (közel 75,7 ezer forint) idén június végén.
Az éves átlagdíj a fővárosiak esetében 17, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal emelkedett.
A korábbi negyedévekben a díjaknál jobban növekedő kárráfordítás eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) az idei I. negyedévhez hasonlóan 127 százalékon áll a II. negyedévben is. A – díjváltozások indokoltságát mérő – korrigált index 2021. tavaszán volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten van.
Az egyéb járműkategóriák esetében jelentős mértékben emelkedtek a díjak, egyedi szerződéseknél minden kategóriában, míg a flották esetében több kategóriában csökkenés látható. A flotta taxik átlagdíja az alacsony darabszám miatt kiugró mértékben, 33 százalékkal csökkent. A nagyobb buszok átlagdíja (42 fő feletti férőhelyes) egyedi esetben 37 százalékkal emelkedett vélhetően az utóbbi idők káreseményei miatt. A flottáknál a jelentős csökkenést egy nagyobb flotta alacsony díja okozta.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A CLB kötelező biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>