Január elsejétől az Európai Unió teljes területén alkalmazniuk kell a biztosítóknak a kockázatalapú tőkekövetelményt és felügyeletet tartalmazó Szolvencia II. szabályokat, a magyar előírásokat az új biztosítási törvény tartalmazza.

A parlament még 2014-ben fogadta el az új biztosítási törvényt, de tekintettel a felkészülési időre, annak legtöbb szabálya - így a Szolvencia II.-nek való megfelelés követelményei is - csak 2016. január 1-jétől hatályos. A Szolvencia I. szabályai mennyiségi tőkekövetelményeket írtak elő a biztosítókra, ez most komplex, kockázatalapú tőkekövetelményre változik. Szintén kockázatérzékeny lesz a szavatolótőke-szükséglet számítása is. Ezen túlmenően az üzleti tervezésbe, a pénzügyi helyzet értékelésébe is beépül a kockázatalapú szemlélet.

A Szolvencia II. rendszer két, különböző célú tőkeszükséglet mértéket vezet be: az első a szavatoló tőkeszükséglet követelmény (SCR), a második pedig a minimális tőkeszükséglet követelmény (MCR).

Az MCR szintje tükrözi azt a tőkeszintet, amely alatt ultimátumszerű felügyeleti intézkedésre kerül sor. Ez a tőkeszint egy olyan ellenőrzési szint, ahol az eszközök még kellő különbséggel meghaladják a biztosítók ügyfeleinek - a kötvénytulajdonosoknak - a kötelezettségeit, és lehetővé teszik, hogy az üzleti tevékenység rövid távon folytatódhasson.

Az SCR viszont azt a tőkeszintet jelenti, amely lehetővé teszi valamely intézmény számára jelentős, előre nem látott veszteség átvállalását, és ésszerű biztosítékot nyújt az ügyfelek számára arra, hogy a biztosító képes lesz kötelezettségeit teljesíteni.

Azok a cégek, amelyek tőkéje fedezi az SCR-t, erős pozícióban lévő cégeknek tekinthetők és szabadon alakíthatják üzleteiket, a felügyelet indokolatlan korlátozása vagy beavatkozása nélkül - természetesen a rutin felügyeleti ellenőrzést leszámítva.

További új eleme a Szolvencia II.-nek, hogy abban a biztosítói csoportszemlélet kerül előtérbe.

A kockázat mérlegelését, majd az aktuális kockázathoz igazodó, szükséges tőke - illetve tartalékok - számítási módját is a biztosítási törvény tartalmazza. Ugyancsak ott jelennek meg a felügyeleti jelentések új szabályai is. Ezekhez olyan táblázatok tartoznak, amelyek szintén egységesek az unió valamennyi országában. Ezek a gazdasági értékelésen alapulnak és főként a befektetésekről valamint a tartalékokról nyújtanak részletes információt a felügyeletnek.

Eljött a trendforduló a biztosítási piacon Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke szerint, az idén a biztosítóknak már nemcsak a díjbevételük, de a szerződésszámuk is növekszik.

A változás persze még nem jelentős - az életbiztosítási szerződések száma szeptember végén 20 ezerrel, a nem életbiztosítási kötvényeké mindössze 5 ezerrel múlta felül az egy évvel ezelőtti számot -, de sokáig a pozitív irány is hiánycikk volt a piacon, fogalmazott az elnök.

A díjbevétel 2 százalékos bővülésének - amellyel a szektor idén már közelítheti a 900 milliárd forintot - felét, 17 milliárd forintot a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) piac növekedése adja. A nulla körüli infláció mellett a 2 százalékos bővülés már "szép reál-díjbevétel növekedést jelent" - tette hozzá a MABISZ elnöke.

A folyamatos díjas életbiztosítások az első három negyedévben több mint 4 százalékkal bővülve átlépték idén a 200 milliárdos határt. Ebben az ágazatban egyre inkább a biztosítások biztosítási eleme is érvényesül, szemben a befektetési elemmel, amely elsősorban az egyszeri díjas, hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokat jellemzi. A másik újdonság, hogy az adókedvezmények hatására számottevően bővülnek a nyugdíjbiztosítások is - mondta az elnök, aki reméli, hogy ezek lesznek a következő évek sikertermékei.

A nem életbiztosítási ágazatban értelemszerűen a kgfb viszi a prímet, az itteni közel 13 százalékos díjemelkedés szükségszerű volt - fogalmazott Pandurics Anett.

Hangsúlyozta: az elmúlt években hatalmas verseny alakult ki ezen a piacon, amely elérte a "tökéletesen versengő" piac közgazdasági ideálját. Így azonban az üzleten már egyetlen biztosító sem keresett, az árak pedig soha nem látott - és európai összehasonlításban is rekord alacsony - szintre süllyedtek. Miután az alkatrészek drágultak, és még ezt is meghaladó mértékben nőtt a személyi sérülések után fizetendő kártérítések összege, a biztosítók terhei jelentősen megemelkedtek. A növekedésben szerepet játszott még az is, hogy a gazdasági válságot követően és az üzemanyag-költségek csökkenése miatt egyre többen szálltak vissza az autóikba, ami növeli a kárgyakoriságot - tette hozzá.

Aligha lehet véletlen, hogy idén a felügyelet is jelezte: a kgfb-üzletágban tapasztalható díjbevételhiány már rendszerszintű kockázatokat rejthet. Összehasonlításul: Szlovákiában a mostani magyar árszint négyszerese átlagosan a kgfb díja, de még Szerbiában is a magyar árak duplájáért szerződhetnek az autósok - mondta Pandurics Anett.

A nem életbiztosítások egyéb területein a válság utáni oldódás jeleit lehet felfedezni - vélte az elnök. Egyre több vállalkozás kerül jobb üzleti helyzetbe és dönt a biztosítás megkötése mellett. A lakosságnál viszont az áttörésre még várni kell. Nagy várakozással tekintenek a biztosítók az új, lakásépítést támogató kormányzati elképzelések elé, hiszen a növekvő beruházási kedv a biztosítás iránti igényt is növeli majd. Hasonlóan kedvező lehet a gépjármű-kereskedelem várt fellendülése, hiszen az új járműveket sokkal gyakrabban biztosítják a vevők a saját hibás balesetek ellen. Az elmúlt években lényegében csak a flottaszolgáltatásokhoz tudtak új cascót kötni a biztosítók - emelte ki az elnök.

A lakásbiztosításokkal kapcsolatban a MABISZ elnöke problémaként említette, hogy a biztosítók által a szerződésekbe épített díjkövetés nem minden esetben tud a lakásokban, az ingóságokban bekövetkező komolyabb változásokkal lépést tartani és ez alulbiztosítottságot eredményez. Csak kár esetén derül ki, hogy a tárgyankénti limitérték nem fedezi például a közelmúltban megvásárolt televízió árát.

A szakember ezzel kapcsolatban szólt arról, hogy mindenki számára fontos az ügyfelek tájékoztatásának növelése. "Így lehet egyenrangú az ügyfél és a biztosító mint szolgáltató partner" - fogalmazott az elnök, aki szerint az "etikus biztosító koncepció" bevezetése és megfelelő implementálása is sikeresebb lehet, ha az ügyfelek ismeretei magasabb szinten állnak; folyamatos és közös feladat a biztosítással kapcsolatos információk terjesztése.

A biztosítási piac idei legnagyobb kihívásának az elnök az Astra-csőd megfelelő kezelését nevezte. A biztosítói közösség az egyetlen lehetséges módot választotta, amikor a vétlen harmadik személy - a károsult - gyors kártalanítása érdekében a MABISZ az általa kezelt Kártalanítási Számlán keresztül fizet a bajbajutottaknak addig, ameddig a romániai helyzet tisztázódik. Ebben az MNB a kezdetektől fogva kiváló partnere volt a biztosítóknak, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kerestük a megoldást - mondta Pandurics Anett.

Szerző: MTI

(vg.hu)

Télen az éves átlag duplájára emelkedik a lakástüzek száma. Bár adná magát, hogy az adventi koszorúk és a gyenge minőségű karácsonyi izzók borítják lángba lakásunkat, valójában a tüzek nagyobbik része amiatt van, mert ilyenkor vagyunk a legtöbbet otthon. A fűtési rendszerek hibái, a szabadidős tevékenységeink és a hanyagságunk sokkal veszélyesebbek, mint az egy-két centis gyertyaláng. Érthetően elmagyarázzuk mit és hogyan ne csináljon, és mit ne felejtsen el, ha nem szeretné leégetni a házát az ünnepek alatt.

Évente körülbelül 6000 lakástűz van, vagyis naponta átlagosan tizenöt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év végére (decemberben és januárban) ezek száma a duplájára emelkedik. December 1. és 20. között közel 400 lakástűz volt, negyvennél is több ingatlan vált lakhatatlanná, ugyanennyi ember sérült meg – ismertette velünk a statisztikákat Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Azt gondolhatnánk, hogy mindenről az adventi koszorúk és az ünnepi gyertyák tehetnek, pedig csak az esetek 10-15 százalékában beszélhetünk dekorációs tüzekről. Az advent valójában csak egybeesik a fűtési szezonnal, és a rossz idő miatt ilyenkor otthon maradunk. A figyelmetlenségünk és a hanyagságunk miatt pedig lángba borulhat az egész lakás. „A tapasztaltabb tűzvizsgálók szokták mondani, hogy azért ilyenkor vannak ezek a tüzek, mert ilyenkor a szabadidőt is otthon töltjük” – mondta Hajdu.

A konyhai tüzekről
A konyhában keletkező tüzekről jellemzően a saját figyelmetlenségünk tehet. A tűzhelyen vagy a sütőben felejtjük az ételt, ha pedig már megtörtént a baj, hirtelen cselekszünk. Ilyenkor öntünk vizet a lángoló olajra, ami a legrosszabb, amit csak tehetünk.
Ha főzött már életében tésztát, akkor biztosan tapasztalta, hogy az olaj a víz felszínén marad. Ennek oka, hogy az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé: nincs ez másként akkor sem, ha az olaj éppen egy serpenyőben lángol és mi leöntjük. A víz lesüllyed az edény aljára, de a hő hatására azonnal gőzzé alakul, megnő a felülete és szétdobja az olajat, ami így több oxigénnel érintkezik, ez nagyobb lángot okoz. Egy pillanat alatt méteres tűzoszlopot csinálhatunk a konyhánkban.

Leöntés helyett kapcsolja le a tűzhelyt, az edényt fedje le, vagy tegye ki az erkélyre, a kertbe. Ha ez nem megy, akkor minden éghető anyagtól távol tegye le a földre!
További veszélyforrás, ha a szagelszívóról vagy a konyhai felületekről nem takarítjuk le a főzésben keletkezett zsiradékot. Ez ugyanúgy lángra kaphat: a tűz gyorsan átterjedhet a konyhabútorra, a függönyre vagy a többi éghető anyagra, akár a szomszéd lakásra is.

Legalább a fűtésrendszert ne okosba oldjuk meg!
A leginkább fűtésrendszereink és a saját hanyagságunk törnek az életünkre: nem sokat foglalkozzunk karbantartással, de sokszor már a kivitelezéskor kódolva van egy lakástűz. A kémények és elvezetőrendszerek gyakori hibaforrások: az égéstérből távozó korom megragad, és az itt kialakult kátrányszerű anyagok lángra kapnak. A lakások szerkezete miatt kigyulladhatnak a födém és a tető részei.
„A kémények ellenőrzését ne mulasszuk el, a rendszeres kéménysepréssel és karbantartással gyakorlatilag minimálisra csökken az esélye, hogy ilyen típusú tüzek alakulnak ki” – mondta el Hajdu. A szakember szerint sokszor már eleve rosszul építik meg az elvezetést. Rossz a fűtésrendszer és a kémény csatlakozása vagy a kéménybe beleépítik a tető gerendáit. A fűtés során elégetett hulladék miatt fokozódik a koromlerakódás és kátrányosodás. Ettől akár el is dugulhatnak a csövek és ilyenkor a lángok az égéstérből a szobába csaphatnak ki.
„Találkoztunk olyan esettel, hogy a kéményt vízszintesen vezették ki az épület oldalára. Egy madár fészkelt a csőbe, és ez okozta a bajt” – mesélte el Hajdu.

A nem megfelelően karbantartott rendszerekben tökéletlen égés történik: kevés oxigén jut az égéstérbe, emiatt több szénmonoxid keletkezik. Ez a színtelen, szagtalan gáz mérgező. Ha nem szellőzik ki, eszméletvesztést és fulladást okoz. Biztonsági okokból mindenképpen szerezzen be egy szénmonoxid-érzékelőt is!
Ha a kéménye nem szellőzik, ez is visszakerül a lakásába. A biztonsághoz nem elég arra figyelni, hogy a keményünk szabad legyen, legalább ennyire fontos, hogy a helyiségeink között is legyen légmozgás. Érdemes az ajtók aljára szellőző rácsokat szerelnünk. Gyakran okoz problémát az, hogy a szobák közötti szigetelés nem engedi át a levegőt, a fűtőrendszerünk pedig az összes oxigént felhasználja a szobában. Emellett a fűtési szezonban rendszeresen szellőztetni kell.
Ha ez sem győzi meg, akkor gondoljon arra, hogy a nem megfelelően működő fűtésrendszer többe is kerül! A tökéletlen égés gazdaságtalan: több tüzelőanyagra van szükség ahhoz, hogy meleg legyen, ráadásul nagyobb a meghibásodás lehetősége, ami miatt hosszútávon a szerelésre is többet költünk.

Az adventi gyertya sem veszélytelen
A dekorációs tűzesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők. Ahogy a villanyt is eloltjuk, ha hosszabb időre kimegyünk a szobából, úgy az égő gyertyákat se hagyjuk felügyelet nélkül! A leégő gyertya meggyújthatja a koszorún lévő fenyőágakat, de akár az alatta lévő terítőt és deszkát is. Ha észrevesszük, hogy tűz keletkezett, az oltáskor mindenképpen ellenőrizzük, hogy az elektromos eszközöket áramtalanítottuk-e!

A lakásba vitt vágott növények – például a karácsonyfa – gyorsan kiszáradnak, ezért könnyebben lángra kapnak. Emiatt ne gyújtsunk gyertyát vagy csillagszórót közvetlenül a fa közelében! Az ismeretlen eredetű, olcsó izzósorok is bajt okozhatnak: a zárlat okozta tüzek gyorsan felgyújthatják az egész fát. A legtöbb karácsonyfa-tűz januárban van: lustaságból a szobában felejtett, teljesen kiszáradt fenyő már egy szikrától felgyulladhat.
Arra is érdemes figyelni, hogy a gyertyák 30-40 centiméteres környezetébe egyáltalán ne tegyünk éghető anyagokat. A gyertyaláng pici, nehéz elképzelni róla, hogy az egész szobát percek alatt lángba boríthatja. Belibbenhet a függöny, mi magunk vagy a házi állataink is feldönthetünk egy mécsest, ami nagyobb tüzet okozhat.

(index.hu)

CLB TIPP lakásbiztosítás kalkulátor >>
Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válasszon megfelelő védelmet nyújtó lakásbiztosítást vagyontárgyainak védelme érdekében!

A 19. században is történtek brutális viharok Európában, amelyek mai értéken számolva akár 8-14 milliárd euró körüli biztosítási kárt is eredményeztek volna. Három ilyen téli vihart is kielemzett a világ legnagyobb viszontbiztosítója, hogy az eredményeket felhasználja új kockázati modellje megalkotásához.

A Swiss Re légköri veszélyekkel foglalkozó szakértői friss tanulmányukban múltbeli eseményeket járnak körül, amelyekből az Európát érintő jövőbeli viharokat, illetve azok várható veszteségeit próbálják értékelni. Három nagy téli vihar söpört végig a 19. század végén Európában, melyek elemzése a szerzők szerint legalább olyan hasznos, mint az időjárási, vagy éghajlati modellek alapján generált fiktív forgatókönyvek vizsgálata.

A Swiss Re azért is szentelt időt ezen viharok elemzésének, mert egy új modellt fejlesztett ki az európai téli vihar-kockázatok elemzéséhez, amihez elengedhetetlen a múltbeli adatok ismerete. Sajnos az európai téli viharok esetében nem állnak rendelkezésre olyan széleskörű adatok, illetve feljegyzések, mint például a hurrikánokról – utóbbiakról a 19. század óta vezetnek listát – így a szerzőknek korabeli újságokból, tudományos lapokból, erdészeti jelentésekből kellett dolgozniuk.

A jelentés egyik kijózanító következtetése az, hogy az 1875-1895 közötti húsz évben Európát három olyan jelentős téli vihar is megtépázta, melyek jóval nagyobb biztosítási veszteséget okoztak volna ma, mint bármely hasonló esemény az elmúlt évtizedekben.

Lothar vihar: 1876 március
1876 februárjában az időjárás Európa-szerte szokatlanul nedves és szelessé vált, majd március 12-én, a korai órákban egy kicsi, de nagyon intenzív vihar érkezett az Atlanti óceán felől, Dél-Írország és Anglia partjaihoz, majd később Európa nagy részén végigsöpört.

A Swiss Re azt is megbecsülte, hogy az akkori viharok mekkora biztosítói kárt okoztak volna, ha 2014-ben következnek be. Ehhez az európai biztosítási iparág számára katasztrófa-biztosítási adatokat szolgáltató független szervezet, a Perils adatait használta fel, amely szerint összesen több, mint 10 milliárd eurónyi kár keletkezett volna. A jelentés megjegyzi, hogy ez az összeg ugyan alacsonynak tűnik a vihar súlyosságához képest, azonban azt is hozzáteszi, hogy a nagyobb európai városokat elkerülte, és ha csak 75 km-rel északabbra haladt volna, úgy Németországban és Belgiumban a károk többszöröse keletkezett volna.

Daria vihar: 1884 január
Az 1884 január 26-i vihar az előzőnél egy sokkal ismertebb és pontosabban dokumentált esemény volt, főleg azért, mert ekkor mérték minden idők legalacsonyabb nyomását a Brit-szigeteken és kontinentális Európában.

Az egész Egyesült Királyságon és közel Franciaország nagy részén átsöprő, Németországot, Belgiumot és Hollandiát is érintő vihar jelentős károkat okozott. Franciaországban például egy acél rácsot fújt le a szél egy Gustave Eiffel által tervezett vasúti hídról a szakadékba.

A Swiss Re becslései szerint ez a vihar 2014-ben közel 14 milliárd eurónyi biztosítói kárt okozott volna, ami messze a legmagasabb az európai szélviharok történetében.

1894 február, Észak-Németország
Bár Dánia déli része és az észak-német part menti régiókban egyáltalán nem ritka az erős szél, az 1894 február 12-i viharban fák és épületek sem maradtak érintetlenül, sőt, a szigetországon is végigsöpört. Az akkori megemlékezések szerint még Hamburg 130 méter magas Szent Petri temploma is majdnem összeomlott a szélben. Több száz épület kéménye, köztük gyárkémények is leomlottak, mint ahogy néhány épület is a vihar áldozatául esett.

Ha ez a vihar ma következne be, a károk igen jelentősek lennének. A Perils adatai alapján számolva egyedül a biztosított vagyoni károk értéke meghaladná a 8 milliárd eurót.

A vizsgált három vihar tehát 8-14 milliárd euró körüli vagyoni károkat okozott volna ma biztosítói szinten, amely az erdészeti, vagy gépjármű-károkat, balesetbiztosítási károkat még nem is tartalmazza.

A Swiss Re szerint egy-egy ilyen vihar nem csak a helyi, de még a multinacionális biztosítótársaságok viszontbiztosítási fedezetét is kimerítené.

(Biztosítási Szemle)

CLB TIPP
lakásbiztosítás >>
vállalati vagyonbiztosítás >>